Ismét barlangot találtak a Budai Várhegyen

A budai Vár alatt két-, illetve háromszintes félig természetes, félig mesterséges pincerendszer húzódik meg. A természetes üregek eredetileg kis méretű barlangok voltak, amelyek geológus szemmel nézve nem túl régen keletkeztek. Körülbelül 350 000 évvel ezelőtt a Várhegy területén melegvízű források törtek fel. A víz a felszínen és a felszín alatt is dolgozott: a vízben oldott mész kivált és mészkősapkával borította be a hegyet, miközben a felszín alatt üregeket mélyített. Az üregek egyre nagyobbak lettek, egy idő után az első szint alatt további barlangok alakultak ki. Ma a felső szint 3–8 méter mélyen fekvő különálló üregekből áll, az alsó szinten egyedi és összefüggő pincéket találunk.

 

Mire használták a pincéket?
A történelem során az emberek felfedezték és használatba vették az üregeket. A középkorban bort és különféle terményt raktároztak a felső, különálló pincékben. Az alsó barlangrendszerben ásott kutak pedig vízzel látták el a lakosságot. Az embereket mindig is érdekelték a szövevényes barlangjáratok, ezért kitartóan keresték – és fel is fedezték – az üregek közötti kapcsolatokat. Nem ritka, hogy az egyik ház alatti pincéből átjuthattak a szomszédos vagy távolabbi épület alatti üregekbe. A török hódoltság idején jól jöttek a titkos alagutak, a II. világháborúban pedig kórház is üzemelt a föld alatt.

A budai szőlőtermesztés hanyatlása és az ivóvízrendszer kiépítése után a pincék elveszítették jelentőségüket, az üregeket törmelékkel és szeméttel töltötték meg. A barlangrendszer hosszú ideig csak legendaként élt az emberek emlékezetében. A legendának az 1930-as években kezdtek utánajárni, és sorra tárták fel az üregeket. Nemsokára a látogatóknak is bemutatták a különleges természet és ember alkotta föld alatti világot. Az összefüggő barlangpincék összes alapterülete körülbelül 18 000 négyzetméter, a különálló üregek összterülete körülbelül 4000 négyzeméter. 1983-ban nyílt meg a Budavári Labirintus, amely 1500 méteres szakaszon csaknem tízezer négyzetméteres területen mutatja be a magyar történelmet.

Az új barlang 

	A Mátyás-templom alatti üreg

A történészek és a barlangászok legutóbb még azt gondolták, hogy szinte az egész üregrendszert feltárták. Nagy meglepetéskéntl hatott, amikor tavasszal egy gázvezeték fektetése közben a Mátyás-templom főbejáratától alig egy méterre ismét barlangra bukkantak. A szakemberek két üreget tártak fel, ezek a templom alá is benyúlnak. Az egyik terem 10, a másik 20 négyzetméteres, mennyezetük 3–3,5 méter magas. A barlang természetes módon keletkezett, de a középkorban kitágították, később pedig törmelékkel temették be. A régészek arra számítanak, hogy a Nagyboldogasszony barlangnak elnevezett üregekben hasznos leleteket is találnak.

Ha érdekelnek a barlangok, ha kíváncsi vagy, hogyan keletkeznek, lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Barlangok című kötetét!