Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Milyen növények díszítik a lakást karácsonykor?

2010. december 20., 11:48
 

Az év legjelesebb családi ünnepe minden gyerek számára a karácsony. Ahány nép, annyiféleképpen készülnek a jeles napokra; erről már olvashattatok a 2007 decemberi cikkünkben. Most a karácsony főszereplő növényeiről, a feldíszített fenyőfáról és örökzöld rokonairól lesz szó, amikkel szebbé varázsolhatjuk környezetünket, vidámíthatjuk a sötét téli napokat.


 
Milyen fenyőfélék kerülnek leggyakrabban a hazai családok szobájába?

Ne ijedjetek meg a kérdéstől, a természetismeret vagy biológia órán tanultakra nyugodtan alapozhattok. Arra is gondoljatok, hogy a különböző éghajlati övekben más és más örökzöldek honosak. Eszerint alakultak ki a hagyományok, bár ma már messze földről is érkeznek hozzánk növények.
A karácsonyfa-állítás szokása Skandináviából származik, Magyarországon német közvetítéssel terjedt el a 19. század elején. Az első karácsonyfát állítólag Brunszvik Teréz grófnő (az első óvodák megalapítója) állította 1824-ben.
 

lucfenyő

Karácsonyfának az Európában honos lucfenyőt vágták ki akkoriban, de ma is ez a leggyakrabban választott fenyőféle. A latin nevén Picea abies-nek nevezett közönséges lucfenyő az egyik legnagyobb méretű a fenyőfajok között: egyedei elérhetik az 50 méteres magasságot, törzsük átmérője a 2 métert, életkoruk akár az 500 évet. 1–2 cm-es sötétzöld, keskeny, négyélű, kemény tűlevelei a vízszintes hajtásokon fésűsen állnak, a sudár hajtásokon szórtan, körkörösen. Kúp alakú koronája védelmet nyújt a sűrű havazás ellen. Ez a fenyő illatával is árasztja a karácsonyi hangulatot, a meleg szobában érezni igazán az átható gyantaszagot. Egy hektár lucfenyő a nyár folyamán kb. 30 kg illóanyagot bocsát ki, ami egy város levegőjének megtisztításához elég. A lucfenyő Magyarország területén csak a Soproni-hegységben, a Kőszegi-hegységben, valamint az Őrségben őshonos, de az erdészek sok helyre ültetik.

ezüstfenyő

 
Az ezüstfenyőként ismert fenyőfaj hivatalos magyar neve szúrós luc, latinul Picea pungens. A fenyő nem európai eredetű, Észak-Amerika nyugati feléből származik. Kékeszöld 1,5-3 cm-es tűlevelei valóban nagyon szúrnak, ám a fa szabályos, széles, kúp formájú alakja igazán páratlan. Előnye még, hogy a meleg szobában sem hullajtja le a leveleit.
  

feketefenyő

A feketefenyő (Pinus nigra) a nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta. Tűlevelei kettesével állnak, a tíz centimétert is meghaladják. Hazája a mediterrán térség, jellegzetes ernyőalakú feketefenyők szegélyezik a tengerparti oszágok útjait. Magyarország határain belül nem őshonos, de a 19. század végén kezdték telepíteni a talaj védelmére. Mivel várakozáson felül beváltotta a hozzá fűzött reményeket, egyre inkább fájáért ültették, eleinte csak a dolomitkopárok erdősítésére, majd az alföldi homokra is. Nagy, elegyetlen, tájidegen erdői ma már ökológiai és természetvédelmi problémát okoznak.
Karácsonyfaként azonban szép alakú, de óvatosan díszítsük, mert erős gyantatermelő.

"Nordmann fenyő"

  
Az utóbbi időben jött divatba a kaukázusi jegenyefenyő. Nem csoda, ha ez a név kevésbé ismerős, általában (habár tévesen) „normann”, illetve „normand” fenyőnek nevezik. Pedig se a normannokhoz, se a róluk elnevezett Normandiához nincs köze; fajnevét Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta. Az is igaz, hogy a skandináv népek kedvelt karácsonyfája. Húsz–harminc méter magasra növő, tömött, kúpos koronájú fa. Ágai enyhén felállnak, levelei a hajtás felső részén félkörben, kefeszerűen állnak. A fényeszöld, kifelé ívelő levelek fonákján két fehér csík húzódik végig gázcserenyílásokkal és viaszpöttyökkel.
  

Karácsonyfatelep

Sokan szomorúan gondolnak a fenyőfák sorsára: néhány ünnepi nap kedvéért kivágják az erdőket. Ez azonban nem így van, mert mezőgazdászok a fenyőfát ugyanolyan haszonnövénynek tartják, mint például a gabonaféléket. Az ország hűvösebb és csapadékosabb területén (a Zempléni-hegységben, Vas, Zala és Somogy megyében) több hektáros faiskolákban sorakoznak a lucfenyők, feketefenyők. A kertészek többéves munkával nevelik a növényeket; a lucfenyő például 5-6 év alatt év alatt nő meg kétméter magasságúra.
 
Milyen örökzöld cserjékkel és cserepes virágokkal díszíthetjük fel az otthonunkat?

A karácsonyfa mellett örökzöld ágakat, koszorúkat is használhatunk díszítéshez. Ez az ősi szokás már jóval a karácsony ünneplése előtt népszerű volt: a téli napforduló, a hosszú téli éjszakák rövidülése örömére díszítették fel a házakat. Sok növény jelképes értelmet is hordoz.
 

magyal

A magyal szúrós levelei Krisztus töviskoszorúját idézik, piros bogyói vére cseppjeit. Az egész világon használják karácsonyi dekorációként. A szokás a korai rómaiaktól jött, akik a magyal csokrokat ajándékokkal küldték a barátaiknak a Szaturnáliák alatt (ez egy római Szaturnusz-fesztivál, amit december 17-e környékén tartottak, és a téli napfordulót ünnepelték lakomákkal és mulatozással). A házi díszítés szokása a kelta papoktól, a druidáktól ered, akik télen a kunyhóikat ékesítették örökzöldekkel, az erdők szellemei tiszteletére. A pogány néphit szerint a magyal az erdőlakó tündéreknek nyújt menedéket a hideg ellen.
Az örökzöld magyal télen is kertünk dísze. Nagytermetű, egyes helyeken egész fává cseperedik. Tél végéig fennmaradó csillogó piros bogyóterméseivel hívja fel magára a figyelmet.
  

fagyöngy

A fehér fagyöngy kultikus tisztelete szintén ókori eredetű. A kelta papok, a druidák szent növényként tisztelték: a napforduló idején arany sarlóval egyetlen vágással vágták le a fákról, és még mielőtt a földre ért, fehér lepedőben kellett felfogni, hogy ne veszítsen az erejéből.
A fagyöngy a fakínfélék családjába tartozó, félélősködő, örökzöld növény. Utak mentén, különösen lombhullás után, gyakran láthatjuk nyárfák, hársfák, akácok, tölgyfák ágain ezt a gömb alakú növényt. Rövid, szerteágazó ágai, zöldessárga, bőrszerű átellenes levelei között ülnek a borsónyi méretű, fehéres színű, sűrű, ragadós nedvet tartalmazó bogyók. Gyógyhatású teát készítenek a bogyókból, a kertészek azonban nem kedvelik a fagyöngyöt. A madarak gyorsan terjesztik a környező fákon az élősködő növényt, amely végül a gazdanövények pusztulását okozza.
  

tiszafa

A tiszafa Eurázsiában honos, 5-10 méter magas, változékony korona alakú örökzöld nyitvatermő növény. A fenyőfélékkel közeli rokonságban van, lapos tűlevele felül sötétzöld, a fonákja világoszöld színű. Vigyázat, minden része mérgező (levele, szára, kérge, gyökere, pollenje), leszámítva a piros magköpenyt, amelyet a madarak előszeretettel fogyasztanak!
A tiszafa lassan nő, de többszáz évig is elél. A bakonyi Szentgál község határában van Európa egyik legnagyobb összefüggő állománya.
  

madárbirs

A terméssel díszítő cserjék között a madárbirs igen előkelő helyet foglal el, hiszen az idősebb példányok nagyon feltűnő jelenségek. Az elterülő változatokat nagyon kedvelik rézsűk beültetésére, mert viszonylag hamar beteríti a talajt és mutatós. A madaraknak is kedvence a madárbirs termés, szívesen lakmározzák a számukra nagyon értékes gyümölcsöt.
  
 

mikulásvirág

Talán legkedveltebb decemberi cserepes növényünk a kutyatejfélék családjába tartozó mikulásvirág. Az intenzív piros dísz nem a virága, hanem a jelentéktelen, apró sárgás virágait körülvevő, úgynevezett fellevelek. Ezek akkor színesednek be, ha ősszel két hónapon át naponta 10 óránál kevesebb nappali fényt kap. Egyenletes, kellemes szobahőmérsékletet igényel, hideg helyen leveleit hamar elveszti. Fűtött lakásban gyakran öntözzük, permetezzük.
A mikulásvirág Mexikó trópusi részeiről származik. A hegyvidéki területeken termeszthető növény az európai felfedezők előtt ott élő aztékok körében a tisztaság jelképének számított, így igen nagy becsben tartották. A természetes környezetében 3-4 méter magasságot is elérő növény vörös színű felleveleiből az indiánok festéket készítettek. Az európaiak megjelenését követően a katolikus vallásban is szerepet kapott: Jézus születésének ünnepén a körmeneteken használták a ferences rendi szerzetesek.

Sok érdekességet olvashatsz a fenyőkről is a Mi MICSODA sorozat Fák című kötetében!
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum