A Mir űrállomás fellövésének évfordulója |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A világon mindenütt megemlékeztek arról, hogy éppen 25 éve – 1986. február 19-én – startolt el a Földről a Mir nevű űrállomás alapmodulja. Az évforduló megünneplése nem volt véletlen, hiszen a Mir igazi sikertörténetnek számított az űrkutatásban. Vajon miért? És hány féle magyar vonatkozása volt az űrállomás történetének? Tudod, hogy milyen műszereket használtak az űrben? Hány modulból állt az űrállomás? Mindezt megtudod cikkünkből. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
USA a Holdra, szovjetek az űrállomásokra Ilyen volt a Mir, 1996-ban. Miért kellett a magyar Pille az űrbázisra?
Ezt az első, központi modult állította pályára 1986. február 19-én egy proton típusú hordozórakéta. A súlya 20,4 tonna volt. Kvant-1 Ez a Mir magjához elsőként kapcsolt modul, amellyel a kvazárok, a neutroncsillagok és a galaxisok fizikáját kutatták. Súlya 11 tonna volt. Kvant-2 Ez a törzshöz másodikként kapcsolt modul, amelynek műszereivel biológiai kutatásokat végeztek, s a Földet vizsgálták az űrből. Emellett a különböző építőanyagok változásait és az elektronikai berendezések űrbéli működését is ezzel nézték. Oxigént és vizet tároló tartályokat is tartalmazott.19,6 tonnás volt. Kristall Ezzel a modullal a különféle anyagok légüres térben illetve a gyenge gravitációs közegben való viselkedését nézték. A Kristallon vitték föl a tartalék napelemeket, és még néhány,
Spektr Ez a modul a Földhöz közeli keringési pályákon vizsgálta a részecskéket, de napelemeket is szállított. Priroda Ez az utolsó, 1996-ban a Mirhez kapcsolt modul. AFöld légkörében oly fontos ózon-koncentrációt vizsgálták vele. Többféle rádiósugárzás-mérő, valamint egy optikai radar is volt rajta. Három évre tervezték, de több lett belőle A Mirre 2001 márciusáig több mint száz űrhajós érkezett meg. Köztük volt Valerij Poljakov, aki világrekordot állított fel azzal, hogy 1994. januárjától 437 napot töltött a világűrben. (Az egykori űrhajós jelenleg az orosz egészségügyi minisztérium aligazgatója.) Az űrállomás viszonylag tágas térrel rendelkezett, ám ettől még hosszú távon nem volt éppen kényelmes „nyaralóhely”. Ráadásul a hosszú, fenn töltött idő alatt olyan, előre nem látható változások is bekövetkeztek, mint például bizonyos anyagok penészedése, amit a szellőztetés lehetetlensége miatt nem tudtak kiküszöbölni. Az amúgy különösen jól működő űrállomást néhány kisebb baleset is érte. 1997-ben például az ellátó teherűrhajó dokkolásánál Vaszilij Ciblijev egy apró hiba miatt hozzáütközött az űrállomáshoz. Az űrhajósok hamarosan hallották, ahogyan a levegő szökni kezd a Mirről. Szerencsére gyorsan megtalálták a rést, és kijavították a sérülést. Ám egy ideig még fennállt a vészhelyzet, mert az irányítási rendszerek csak órák múlva kezdtek ismét működni, s mivel két napelemük is tönkrement, az energiaellátás szintén akadozott. Végül azonban helyreálltak a műszerek, és a Mir lakóinak nem esett bajuk. Bármennyire is kitartóan működött az űrbázis, s már rég meghaladta a számára eltervezett időt, a kilencvenes évek végén annyi kisebb-nagyobb hiba halmozódott fel, hogy lassan a Mir megszüntetésén kellett gondolkodni. Ráadásul 1998. november 20-án fellőtték a Nemzetközi Űrállomás (ISS) első modulját, a Zarját, így a Mir kezdett fölöslegessé is válni. Olyannyira, hogy 1999 augusztusától 2000 áprilisáig üresen állt. Ezután egy holland vállalkozás, a MirCorp használta. Az utolsó kutatásait is ez a cég finanszírozta. 2000 októberében azonban a moszkvai vezetés elhatározta, hogy felszámolja a Mirt. Így azután 2001. március 23-án egy Progress teherszállító űrhajóval visszavezették a Föld légkörébe, a Csendes-óceán fölé. A légkörbe érve nagy része elégett, néhány, kisebb darabja pedig kb. 1500 km/h sebességgel a Fidzsi-szigetek környékén az óceánba hullott. Ezek a vízbe hulló darabok azonban különlegesen szép pályát zártak le, hiszen a Mir több mint 86 ezerszer kerülte meg a Földet (pontosan 86 325-ször), és hét évvel tovább szolgált, mint ahogyan eredetileg eltervezték. Az űrállomás hosszú fennmaradása azt is példázza, hogy az űrkutatás építkezési módszerei mindennél megbízhatóbbak.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|