Földrengések és cunamik |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Március 11-én a Japánban valaha mért legnagyobb, 8,9-es erősségű földrengés rázta meg a szigetország északkeleti partvidékét. A fővárosban, Tokióban kilengtek az épületek, és több helyen is tűz keletkezett. A rengés nyomán azonnal négyméteres hullámok csaptak át a parton, de a hatóságok – ismerve az ilyen és ehhez hasonló helyzetek lefolyását – rögtön a 10 méter magas hullámokra vonatkozó cunamiriadót rendelték el. Azóta több utórengés is követte az elsőt, és az atomerőművek is megrongálódtak. A keletkezett szökőár az oroszországi Szahalin szigetének partjait, valamint az Északi-Mariana-szigeteket is fenyegeti. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Japán az egyik legveszélyeztetettebb ország, a földrengések szempontjából. A potsdami földtudományi kutatóintézet (GFZ) szakértőjének adatai szerint a szigetországban átlagban évente 16-szor mozdul meg a föld, többnyire 7-es vagy annál nagyobb erővel. Eddig 120 alkalommal mértek 6-os vagy annál erősebb rengést, és ezer alkalommal 5-ös vagy annál nagyobb erejű földmozgásokat. Mindez azt jelenti, hogy Japánban állandóan reng valahol a Föld, még lakatlan vidékeken is, de mivel az itt lezajló folyamatokat senki nem veszi észre, így nem kerülnek be a hírekbe. A legnagyobb rengés a mostanit megelőzően 1923. szeptember elsején volt.
Ennek ellenére ezen a márciusi földrengésen mégis megsérültek diákok is, mert éppen egy ünnepségen érte őket a katasztrófa, és rájuk omlott a tornaterem teteje. Jelezhetőek-e előre a földrengések? Sajnos a tudomány ma még a földrengéseket csak nagyon ritkán képes előre jelezni. A rengést az okozza, hogy két, összeakadt földkéreg- lemez széleiről a nagy erőhatásoktól hirtelen leszakadnak darabok, és ebben több a véletlen, mint a kiszámítható elem.
Mi a cunami és hogyan jelezhető? A cunami japán eredetű szó, amely a cu = part és a nami =hullám szavakból áll. A cunamit tenger alatti földrengések (tengerrengések), vagy tenger alatti vulkánkitörések, esetleg tenger alatti vagy parti földcsuszamlások okozhatják. Ha tengerrengés következett be (mint most is, Japánban), olyankor a tengerfenék megemelkedik vagy lesüllyed, s ezt a mozgást természetesen követi a felette lévő hatalmas víztömeg is. A terület felett gyűrű alakú hullám keletkezik, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed. A nyílt tengeren a legtöbb esetben alig érezhető a nagyjából 800-1000 km/óra sebességgel terjedő cunami. Akkor alakul ki, amikor a parthoz közeledő óriáshullám sebessége már lecsökken, a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúlyát elveszti, aszimmetrikussá válik. Mivel a hullám csillapodása fordítottan arányos a hullámhosszal, a cunami több ezer kilométer távolságra is el tud jutni, nagyobb energiaveszteség nélkül. Az óriáshullám negyed óra alatt akár 30 méter magasra is nőhet, de minél erősebb volt a tengerrengés és minél meredekebb a partfal, az óriáshullám annál nagyobbra nő, így akár 60 méter magas is lehet. (Az eddig megfigyelt legnagyobb óriáshullám 63 méter volt, de bizonyítottan volt már 500 méteres óriáshullám is Alaszkában.) A cunamik észlelését két megfigyelő rendszer teszi lehetővé: a tenger szintjének ingadozását mérő radarműholdak sora és a tenger alatti nyomásmérő műszerek. Az adatok kiértékelése azonban még ma is hosszadalmas és több véletlenszerűségnek is kiszolgáltatott folyamat, így még ez a rendszer sem biztosít tökéletes védelmet. Ezért például a 2004-ben az Indiai-óceánon
A térségben több mint 160 ezer áldozatot követelő szökőár pillanatfelvételei szinte véletlenül keletkeztek: négy műhold éppen akkor ért a térség fölé. Az adatok azonban csupán a természeti csapást követő órákban érkeztek meg, és ekkor kezdődhetett a hosszadalmas kiértékelés. Ugyanakkor a megkésett felvételek mégsem nevezhetőek haszontalanoknak, sőt, a kutatók óriási szerencsének tekintik, hogy teljes felvételsorozatot nyertek egy cunami folyamatáról. Így most ugyan fájdalmas, hogy a jelenség rengeteg ember életét követelte, a későbbiekben azonban több életet meg lehet majd megmenteni. A
Lévai Júlia Ha többet akarsz megtudni a témában, nézd meg a Természeti katasztrófák című kötetünket is!A cunamiról olvashatsz korábbi cikkünkben is.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|