Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Április bolondja

2011. augusztus 05., 01:12
 

Mindenki tudja: április elseje a bolondok napja. Azt viszont senki sem tudja, hogy vajon honnan ered ez az „ünnep”, amelyet a világ szinte minden részén megtartanak. Egyesek szerint az ókori tavaszünnepek maskarás-bolondozós színjátékaiban, mások szerint különféle, középkori naptárrendezésekben, esetleg különleges eseményekben kereshetjük a gyökereit. Valószínűleg mindegyik feltételezés igaz, és a bolondok napja sokgyökerű ünnep. Volt idő, amikor eldurvultak és egyre féktelenebb formát öltöttek a bolondozások, ezért az egyház, amely a középkorban állami erővel rendelkezett, egyre több tiltó rendszabályt vezetett be az április elsejék miatt. Mára a szokások gyakorlata inkább egymás ugratására korlátozódik.


  Amikor már biztosan megtartották
Az első, hiteles, bolondos áprilisi esemény egy 1538-as, pénzügyi akcióhoz fűződik. Abban az évben az augsburgi országgyűlés április elsejében jelölte meg azt a napot, amikor a pénzromlás miatt a régi fizetőeszközöket új, értékesebb érmékkel lehet lecserélni.
Április bolondja
A történethez hozzá kell tennünk, hogy akkoriban még a pénzügyi lépések hatását illetően egyetlen államnak és tagjainak sem voltak komoly tapasztalatai. Árpilis elsején a spekulánsok óriási összegeket fektettek a kiválónak ígérkező üzletbe, ám ők is és az állam is rosszul számoltak. A tervezett pénzreform becsődölt, így a végén mindenki ráfizetett, s nevetségessé, a nap bolondjává vált. Azóta emlegetik német nyelvterületen április elsejét a megtréfálás  (=Scherze) napjaként.
Bizonyára Angliában, Franciaországban és Olaszországban is voltak hasonló események, hiszen ott is kiemelt nap április elseje: a britek bolondok napjaként (=All Fools Day)emlegetik, a franciák és az olaszok pedig áprilisi halnak hívják azt, akit sikerült beugratni (Poison d’Avril, illetve Il Pesce d’April ).
Egy leírás szerint Franciaországban IX. Károly királyhoz fűződik a nap eredete. Ő volt az, aki 1564-ben jelentős naptárreformot vezetett be. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött, Károly azonban a csillagászati eredményekre támaszkodva átállította a rendszert, és január elsejére tette az év kezdetét. A gondot az ajándékozási szokások rögzülése okozta. Addig az emberek megszokták, hogy a tavasz kezdetén, április elsején ajándékozzák meg egymást, az újév alkalmával. Most az ajándékozást is át kellett tenniük a tél közepére. Ezt egy ideig sokan nem tudták megjegyezni, ezért április elsején annak rendje s módja szerint útnak indultak, egy halom ajándékkal. Aki az ajándék címzettjei közül már alkalmazkodott az új rendhez, az bizonyára jót nevethetett rajtuk. Sokan lehettek az eltévedők, meg a nevetők is, mert ettől kezdve a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg.
Több kártyajátékban is a Jolly Joker a legértékesebb lap, amely rendszerint valamilyen vidám, bolondos figurát ábrázol. Jelentősége, hogy bármelyik lapot lehet vele helyettesíteni, ezért nagyon fontos lap a játszmákban.


Magyarországon elsősorban a gyerekek váltak a nap kárvallottjaivá. Őket például játékból megvesszőzték (jó vicc lehetett…), vagy olyasmiért küldték a boltba, ahol aztán az eladó kinevethette őket. „Hozzál szépen esernyőmagot, trombitahúrt, hegedűbillentyűt” – mondták a felnőttek azoknak a porontyaiknak, akik még nem ismerhették a falvakban ritkábban használt dolgok – esernyő, billentyű – neveit sem. A beugrottakat aztán így csúfolták:”Április bolondja, május szamara...!”, de ezzel a mondókával is kergették őket:
“Áprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, féltizenkettő, bolond mind a kettő.”

Milyen alapon szokás beugratni az embereket?
Az egyik legismertebb tréfa azon alapult, hogy az embernek a megszokott, jól ismert tárgyaira nem jut eszébe gyanakodni, s ha azokkal nem stimmel valami, előbb akkor is valahol másutt keresi a hibát.
Egy alkalommal Toulouse (ejtsd: tulúz) grófja, XIV. Lajos francia király fia éjjel kilopatta Gramont (ejtsd: gramon) márki ruháit, miközben a márki aludt. Odakinn minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de jóval szűkebbre, azután visszalopták. Reggel a márki fel akarja húzni a nadrágját, de nézi: nem fér bele. Nyúlt az inge után, de lám, azt meg nem tudja begombolni. Úristen, mi történhetett?! A kabátjának is szűk az ujja. Csak nem az ő testével van valami nagy baj? Ekkor lépett be az egyik gróf, aki rögtön hátra is hőkölt, ezekkel a szavakkal: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márki ettől aztán végképp halálra rémült, és gyorsan orvosért szalasztotta az érte aggódókat. Jött is az orvos, aki persze szintén tagja volt az „összeesküvésnek”. Nézte elölről, nézte hátulról, majd nagy fejcsóválások közepette, gondterhelt arccal receptet írt. Valaki gyorsan szaladjon el a patikushoz – adta ki az utasítást. El is szaladtak, ám a gyógyszerész azt üzente: ő sajnos ebből nem ért egy szót sem, tessék új receptet hozni. Na de hát mi van azon a recepten, hogy még a patikus sem érti?! Az egyikük ott helyben felolvasta, és le is fordította a latin szöveget: itt az áll, hogy "Végy egy ollót, és vágd fel a mellényedet!"
Hogy szegény márki először mit érzett, arról nem szól a fáma, de az biztos, hogy később megkönnyebbült.

De hiszen minden megtörténhet!
Sok beugratásnak az az egyik alapja, hogy a technika mai fejlettsége mellett valóban bármi elképzelhető. Amihez azért kell egy másik alap is: nevezetesen az, hogy az emberek már ne tudják követni annak a technikának a működési mechanizmusait, amelyet maguk is nap mint nap használnak.
Az április elsejei átverésekbe olykor olyan komoly szervezetek is be szoktak szállni, mint a NASA, amely 2005-ben a Víz a Marson! szalagcímet jelentette meg a honlapján. Aki ráklikkelt, rögtön meg is bizonyosodhatott az állítás igazságáról! :))

Erre épült 1962-ben az egyik svéd tévéállomás tréfája is. Az állomás egyik technikai szakembere április 1-jén megjelent a képernyőn, és bejelentette: Hála egy újonnan kifejlesztett technológiának, most valamennyi TV-néző villámgyorsan átválthatja az adást színesre. Ehhez csupán annyit kell tenniük – diktálta a képernyőről –, hogy húzzanak egy nylon harisnyát a képernyőre. A bejelentés hatására állítólag ekkor több százezren dolgoztak azon, hogy egy-egy női harisnyájával bugyolálják be a képernyőjüket. S hogy bizonyítsák, mennyire „hagyománytisztelők”,  Svédországban a színes műsoradást végül nyolc évvel később, éppen április 1-jén indították el – immár harisnya nélkül.
Hasonló logikára épült az az átverés is, amelyet már a világhálón indítottak útjára, 1997-ben. Ekkor egy e-mail járta be a világhálót, amely szerint március 31. éjféltől április 1. éjfélig nagytakarítás miatt az internet zárva tart. A munkát öt nagyteljesítményű, többnyelvű japán robot végzi. Ezek majd kisöprik a hálózatban sodródó „roncsokat, törmelékeket”, mint például a halott e-mail címeket, inaktív oldalakat. Kérnek mindenkit, hogy ne akadályozza a munkálatokat.
A tréfát megismételte egy telefontársaság is, de ők már azt is kérték, hogy mivel a vonaltisztogatás miatt nagy mennyiségű por távozhat a kagylón, április elsején mindenki helyezzen műanyagzacskót a készülékére…


Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum