Charlie gólya emlékére |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tavasz érkezését nemcsak a bokrok, fák rügyei, hanem a visszatérő gólyák is jelzik. Magyarországnak eddig két, olyan gólya „celebje” is volt, aki mindig kitüntetett figyelmet kapott a közönségtől. Az egyikük a Veszprém megyei Tüskevár büszkesége, akinek érkezéséről a lapok menetrend szerint február hetedike-nyolcadika körül szoktak beszámolni. A másikuk Charlie, aki a Kis-Balatonhoz közeli Vörs kedvence volt. Ő február 26-án szokott megjelenni a színen, és mindig a nagyokhoz illő pontossággal. Az idén azonban már az érkezésével baj volt: csaknem egy hetet késett. A vörsiek nagy aggodalommal lesték az üres – ráadásul a télen alaposan megroggyant – fészket, míg végre szombat hajnalra megérkezett a madár. Hogy mi történt vele, megtudhatod, ha továbbolvasod cikkünket. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Charlie, ahogy megérkezett, rögtön neki is látott a „lakásfelújításnak”, hiszen tudnivaló, hogy tíz napon belül mindig meg kell érkeznie a tojónak is, s őt illik kész otthonnal fogadni. Ám alig telt el egy-két nap, és Charlie fészke ismét üresen árválkodott. A vörsiek kétségbe esve keresték, míg végül holtan találták meg, az egyik kertben. Hogy mi történt vele, azt egyelőre nem lehet tudni, de a község lakói semmiképp sem szeretnének örökre megválni tőle, így azt tervezik, hogy szakszerűen kitömetik, és beállítják a falu értékeit bemutató Talpas Házba. Ami pedig az elárvult fészket illeti: egyelőre Charlie párját sem látni, s most a község lakói azért izgulnak, hogy legalább egy másik család odaköltözzön az elhagyott gólyalakásba.
A fehér gólyák augusztus elején kezdenek gyülekezni, és kisebb-nagyobb csapatokba verődve először a fiatalabbak indulnak útnak, huszadika után. Az öregek szeptember elején követik őket. A Boszporusz felé veszik az irányt, majd Kis-Ázsiát átszelve a Földközi-tenger keleti partvidékén haladnak tovább, s a Szuezi-öbölnél érik el Afrikát. Innen a Nílus folyását követik, azután Ugandán, Kenyán, Tanzánián és Zimbabwén keresztül a Fokföldig vonulnak. Többségük a telet a kelet-afrikai szavannákon tölti. A fekete gólya ritkább nálunk, és ráadásul kerüli az embert (vizes területek melletti erdők mélyén költ), ezért a vonulásukról kevesebbet tudunk. Az azonban bizonyos, hogy kitartóbb repülők a fehéreknél, így akár Szicíliánál is képesek átrepülni a tengert. Hogyan tájékozódnak a madarak a vonulás során? A madarak megfigyeléséhez egyre kifinomultabb módszereket, eszközöket vettek igénybe az ornitológusok, így arról már biztos tudásuk van, hogy a madarak tájékozódásában milyen szerepet játszik a Nap, a Hold, a csillagos égbolt rendje, és hogyan segítik őket a hangok, szagok, és a táj egyes elemei. A vízeséseknél és a hullámzások során például az emberi fül számára nem hallható, alacsony frekvenciájú hangok – infrahangok – is keletkeznek, s a madaraknak ehhez van „vevőkészülékük”. Több kísérlet is tanúsítja, hogy a Nap állásához képest határozzák meg a repülés irányát, és folyamatosan módosítják útvonaluknak a legfényesebb égitesttel bezárt szögét. Ezek a fizikai jelenségek azonban a tájékozódásnak csak a pontosításaihoz járulnak hozzá, ami cseppet sem jelentéktelen, ám annál nyilvánvalóan fontosabb magának az alapvető irányvonalnak a meghatározása. Hogy ezt miképp tudják megtenni a madarak, arra csak néhány évvel ezelőtt derült fény, éspedig az állatok szemének vizsgálata alapján. Az Oldenburg Egyetem kutatói a költöző madarak szemének ideghártyáján
Milyen magasan repülnek a gólyáink? Már egy 500 m magason repülő madár is igen szép panoráma képben gyönyörködhet: 75 km átmérőjű kört lát be. De ha már 1000 m magasságba is fölszállt, 104 km átmérőjű területet lát maga alatt. Bármilyen magasságba azonban nem mehetnek föl a madarak, hiszen a ritkuló oxigén őket is akadályozná a repülésben. Ám így is meglehetősen imponálóak az eredményeik. A karvalykeselyű például 11270 méterig is felszáll, a trombitás hattyú 8230 méteren suhan, az indiai lúd pedig 8000 méteren közlekedik. A mi fehér gólyánkra sem lehet panasz: 6400 méteren repül, s ezzel a negyedik helyezett a nagyobb testű madarak között. A jelen pillanatban a nyarak végén 5500 gólya célozza meg hazánkból ezt a magasságot. Lévai Júlia A madarak vonulásáról olvashatsz a Vándorutak az állatvilágban című Mi MICSODA könyvben. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|