Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

2006: a Neander-völgyi ősember éve

2006. március 24., 13:53
 

A Neander-völgyi ősember első maradványait 150 évvel ezelőtt találták meg. A kutatók azóta is sokat foglalkoznak ennek az ősembertípusnak a titkaival. A tudósok úgy vélik, hogy a Neander-völgyi sokban hasonlított a mai emberhez. Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés és a titok. Nem csoda, hogy a téma szakértői 2006-ot a Neander-völgyi évének kiáltották ki.


 
A Neander-völgyi ember jobban hasonlít ránk, mai emberekre, mint korábban gondoltuk.
A Neander-völgyi ember jobban hasonlít ránk, mai emberekre, mint korábban gondoltuk.
Miért éppen így hívjuk?

A jégkorszakban élt európai ember első megkövült maradványaira 1856-ban - vagyis kereken 150 éve - bukkantak rá a düsseldorfi Neander-völgyben. Itt egy kőfejtőbben, a Feldhofer barlang egy üregében bukkantak a leletekre.
Innen származik az elnevezés.
Carl Fuhlrott természettudós úgy vélte, hogy egy primitív jégkorszaki ember maradványait találták meg. A máig tartó heves tudományos vita szinte azonnal kirobbant a feltételezés miatt.

Hogyan nézett ki a jégkorszaki ember?
Ma már tudjuk, hogy a Neander-völgyi erőteljesebb és izmosabb volt nálunk. Jellegzetes dudor húzódott keresztben a koponyáján a szeme fölött. Rekonstruált képét látva azonnal feltűnik csapott álla és homloka, továbbá túlméretezett orra, erős metszőfogai, erőteljes izomzata. Csontszerkezete is erősebb volt a ma élő emberénél.
150 évvel ezelőtt azt hitték, hogy a Neander-völgyi inkább a majmokhoz hasonlított, mint a mai emberhez. Ezt elsősorban hajlott testtartása és bozontos szőrzete miatt gondolták. Ám ez a feltételezés időközben túlhaladottá vált. Mára bebizonyosodott, hogy a majomszabású ember már több millió évvel a Neander-völgyi megjelenése előtt kihalt.

Mennyire volt ügyes a Neander-völgyi ember?
Esetlen kinézete ellenére a Neander-völgyi a kultúra magas fokán állt. Bőrből és mamutcsontból készült kunyhóban lakott, tudott tüzet gyújtani, és azt meg is tudta őrizni a lángokat. Céljainak megfelelő szerszámokat készített, és azokat finoman megmunkálta. A szerszámok segítségével bőrből ruhát készített magának. Fegyvereit a természetben talált anyagokból alakította ki. Nagyon ügyesen vadászott a különféle állatokra. Szüksége is volt ezekre az ismeretekre, hiszen nem csak a rettenetes hideg, de a vadállatok és az éhség ellen is védekeznie kellett.

 
 

Hogyan alkalmazkodott a Neander-völgyi a jégkorszakhoz?

 

A kutatók röviddel ezelőtt jöttek rá, hogy a Neander-völgyi ősember alacsony, robosztus testalkatával viszonylag könnyen alkalmazkodott a jégkorszaki hideghez. Ugyanis a zömök test kevesebb hőt veszít, a nagy orr pedig előmelegíti a belélegzett levegőt. A jégkorszak kemény igénybevételének túléléséhez kellett az erős izomzat is. Lehet, hogy mégsem volt olyan jól „szigetelve”, hiszen a jégkorszak végül legyőzte őt. Feltételezések szerint első sorban a nagy hőingadozásokkal járó éghajlatváltozás okozta a jégkori ember kihalását.
A vadászat életveszélyes kaland volt.
Az ősember nem csupán bátor, de leleményes vadász is volt.


Maradtak még homályos kérdések?
2006 folyamán nagyszabású kutatómunka folyik majd, hogy fény derüljön az ősemberek titkaira. A tudósok világosan szeretnék látni, hogy a Neander-völgyi ősember előfutára-e a homo sapiensnek, vagy pedig egy különálló emberfaj volt-e? A Neander-völgyi ember 100. 000 évvel ezelőtt élte a fénykorát, és 27.000 évvel ezelőtt halt ki.
Az már bizonyos, hogy a Neander-völgyi és a homo sapiens egy ideig egymás mellett élt. Ez további megválaszolásra váró kérdéseket vet fel. Lehet, hogy a homo sapiens okozta a Neander-völgyi ősember eltűnését? Vagy ez a faj egyszerűen csatlakozott más csoportokhoz, mert egyedül nem tudott életben maradni? Lehet, hogy később a fajok egybeolvadtak? Egyszer talán erre a kérdésre is választ kaphatunk!
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum