A posta története Magyarországon - 2. |
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
A Rákóczi szabadságharc bukása után ismét megszűnt az önálló magyar posta működésének lehetősége, ugyanakkor a Habsburgok nekiláttak a korszerű postahálózat kiépítésének, Magyarország területén is. Éppen ideje is volt, hiszen más országokban már jó ideje az itteninél jóval fejlettebb, szakszerűbb és főként biztonságosabb posta működött. |
||||||||||||||||||||||||||||
Franciaországban például XI. Lajosnak köszönhetően már 1464-től állami szinten szervezték meg a postát, s az országutak mentén sűrűn voltak postai állomások. 1576-tól már meghatározott menetrend szerint szállították a leveleket. Angliában VIII. Henrik szervezte meg a postát, amelyet a 17. század közepéig csak az állami hivatalok vehettek igénybe, de azután I. Károly mindenki számára hozzáférhetővé tette. A Habsburgoknak tehát volt mit behozniuk a 18. század elején, ha azt akarták, hogy birodalmuk területén mindenütt biztonságos, átlátható és persze gazdaságos is legyen a posta.
Hol kellett elkezdeni a posta kiépítését? A szabadságharc után, III. Károly uralkodása alatt általában véve is megindult az intézmények modernizálása. Így pl. szabályozták a különféle állami hivatalok ügyrendjét, a pozsonyi országházban a közügyeket érintő iratok őrzésére felállították az ország levéltárát, és általában is rendezték az ügyiratkezelést valamint a nyomdák működését. Így már csak az írott anyagokkal foglalkozó intézmények sem nélkülözhették a megbízható és kiszámítható irat- és levéltovábbítást. Az uralkodó 1722. július 1-jén állami kezelésbe vette a postaszolgálatot, s egyúttal állami monopóliummá nyilvánította a levélszállítást (vagyis magánszemélyek nem szervezhettek postát). Mindez azt is jelentette, hogy postaépületeket emeltek, és azokban hivatalt működtettek. Megjelentek az első emblémák és pecsétnyomók, amelyek egyrészt a későbbi bélyegek szerepét töltötték be (vagyis igazolták, hogy a feladó fizetett a küldeményért, és hogy a hivatal felel annak biztonságos továbbításáért)
A mai, fekvő postakürt, fölötte a címerrel már akkor megjelent az emblémában. A postaállomásokat Bécsből irányították, és mindenütt a német nyelv és a császári címer használata volt a kötelező. Természetesen szabályozták a postatarifákat is, és fejlesztették a postaútvonalakat.
Mi az a delizsánsz?
Néhány postamúzeumot kivéve a „delizsánsz” szóval ma már csak irodalmi művekben vagy régi tudósításokban találkozhatunk, amelyekben annyi mindenképp kiderül, hogy járműről van szó.
„Liszt delizsánszon utazott, de nem lehetett pontosan előre tudni, mikor érkezik a Kocsi. Ezért a város már kora reggel díszbe öltözött, az ablakokat virággal és gyertyákkal ékesítették” –írta egy tudósító, 1846-ban, egyúttal azt is érzékeltetve, hogy mekkora eseményt jelentett, ha híres személyiséggel érkezett a városba egy delizsánsz. Ezt megelőzően, csaknem száz éven át a delizsánsz sokféle embert és emellett sokféle csomagot is szállított, ez ugyanis a postakocsit, hivatalos nevén a kocsipostát jelentette. 1748-ban Mária Terézia adta ki azt a Postai Pátenst, amely a kornak megfelelően modernizálta a postai szolgáltatásokat, és egyebek közt különválasztotta a levél- és a kocsipostát. Ennek értelmében pénzt és csomagot csak olyan helyre lehetett küldeni, amely kocsipostával volt összekötve, és amelyik kocsi levelet vitt, az nem vitt egyebet. Ez volt a „malléposta” (az e-mail kifejezésből ma is jól ismert ”mail” szóból). A pénzes és csomagküldeményekre egyébként még sokáig használták gyűjtőnévként a kocsiposta nevet. Ekkor a delizsánsz embereket még nem szállított – ezt majd III. Károly teszi lehetővé, akinek uralkodása alatt tizenkét postavonalat építettek ki, és bevezették az embereket is utaztató társaskocsit. Ezek már meghatározott útvonalon és menetrend szerint közlekedtek.
A 19. században megjelent egy új járműtípus, a gyorskocsi. Ez először 1824. március 1-én indult el a Bécs-Pozsony vonalon, és ezzel sikerült visszahozni a Mátyás-kori posta sebességét.
A postakocsi hálózat kiépülése a fogadók építését is föllendítette, hiszen a hosszú utakon embernek, lónak is meg kellett pihennie valahol.
Mint azt a már említett könyvben (Hencz Lajos: A magyar posta története) is olvashatjuk, az egész monarchia területén az osztrák, fekete-sárga színeket használták, mind a postai alkalmazottak öltözékén, mind az egyéb helyeken. Így az 1817-ben kihelyezett, első levélszekrények is sárgák voltak, a vörös szín csak a Kiegyezés után jelent meg a postaládákon.
A posta és az 1848-as forradalom
1848-49-benazönálló magyar kormány természetesen az önálló, magyar posta megteremtésére is törekedett. Klauzál Gábor, földmívelési, ipari és kereskedelemügyi miniszter nevéhez több, fontos lépés is fűződik, így pl. bevezette a levéltitok védelméről szóló rendeletet, továbbá a pecséteknél, bélyegzőknél és címtábláknál kötelezővé tette a magyar nyelv, a magyar címer és a nemzeti színek használatát.
Ekkoriban világszerte gondot jelentett, hogy a posta drágasága miatt az emberek igyekeztek kikerülni a kézbesítés megfizetését. Mivel általában a címzettnek kellett fizetnie, különféle trükkökkel úgy intézték, hogy levelet egyáltalán ne is kelljen átvenniük. Nagy-Britanniában például az újságok kézbesítése kevesebbe került, mint a leveleké, így sokan az újságra írták rá, láthatatlan tintával az üzeneteiket. Ezért ott kezdtek el elsőként gondolkozni a kérdés megoldásán. Így jött létre az a (Rowland Hill nevéhez fűződő) koncepció, amelynek jegyében a továbbiakban nem a címzett, hanem a feladó fizeti a kézbesítés díját, értelemszerűen előre. Ehhez az kellett, hogy legyen egy nehezen hamisítható értékjegy, amelyet a postahivatalokban előre meg lehet venni, rá lehet ragasztani a levélre, és ezzel hitelesen igazolni lehet, hogy a feladó kifizette a díjat. Így jött létre a világon az első levélbélyeg, amelyet 1840-ben nyaltak rá egy borítékra. Ennek híre természetesen Magyarországra is elért, s a Debrecenben működő Kossuth-kormány Than Mór festőművészt kérte fel az első postabélyeg megtervezésére. A művész el is készítette a tervet, amely a Magyar Álladalmi Posta feliratot tartalmazta. A felirat a Kossuth címer és a királyság szimbólumainak sajátos összképébe illeszkedett. A szabadságharc bukásával azonban a független magyar posta ügye is elbukott, egészen a Kiegyezésig. Így végül Magyarországon 1850-ben ugyan megjelent az első, modern bélyeg, de ismét a monarchia szimbólumaival.
Lévai Júlia
Hogyan működik a posta? A Mi MICSODA Junior sorozat A posta című kötetéből megtudhatod!
|
||||||||||||||||||||||||||||
|