Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A posta története Magyarországon - 4.

2012. február 13., 10:45
 

A század eleji, lendületes fejlődés jegyében 1914-ben már 655 levélgyűjtőhely és 1293 postaügynökség működött, a 4751 állami postahivatal mellett. A lendületet azonban megtörte, hogy Magyarország belépett a háborúba. Az első világháború alatt tábori postaszolgálat működött, amely igyekezett biztosítani a fronton harcolók és az itthoni hozzátartozóik közötti kapcsolatot. A tábori levelezőlapok ekkor külön „műfajt” jelentettek, a többi között. A vesztes háború után, a Károlyi-kormány idején viszont Magyarország kivált a Monarchiából, és önálló köztársaságként minden intézményét, így a postát is függetlenítette végre az osztrák szervezetektől. A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt pedig egy önálló bélyegsorozat jelezte a politikai változásokat, „Magyar Tanácsköztársaság” felirattal.


 
A postások és a zene
Mint már volt róla szó, amíg nem működtek stabil postahivatalok és kézbesítési rendszerek, a lovas küldöncök vagy a kocsiposták különféle kürtjelekkel jelezték az érkezésüket. Sokáig az Esterházy család kastélyában dolgozó, osztrák zeneszerző, Joseph Haydn egy dallama volt a posta legfőbb szignálja. Ami azt jelentette,
Postakürt bojtos nemzetiszínű zsinórral, az 1900-as évekből.
Ezt a kürtöt megtekintheted a Postamúzeumban
hogy a postásoknak valamennyire kellett érteniük a zenéhez, legalább is a kürtökön el kellett tudniuk játszani egy-egy könnyebb dallamot. Talán a postakürt állandó használata is hozzájárult, hogy a postások körében több volt a zeneértő, és mivel egyébként is divat volt zenekarokat alakítani, 1907-ben ez a szakma is létrehozta a maga zenekarát, Postás zenekar néven. Először állami támogatással, majd a Magyar Posta Altisztek és Szolgák Országos Egyesületének keretein belül működtek. A zenekar negyven taggal indult, de fokozatosan bővült, és a húszas évektől a zenés rádióadások egyik, legmegbízhatóbb szereplője volt. A széles közönség igazán majd a II. világháború után ismeri meg őket. A hatvanas évektől pedig jobbnál jobb karmesterek vezették a Postás Szimfonikusokat, és sikert sikerre halmoztak. A későbbiMagyar Telekom Szimfonikus Zenekar, majd az ebből alakult Concerto Budapest Zenekar ennek az együttesnek az utódai.
 

Bármilyen hihetetlen, már jóval a repülőgépek megjelenése előtt is létezett légiposta bélyeg. Persze, ha megnézzük az ezekre nyomott ábrát, meg fogjuk érteni ennek az okát: a léghajókon is szállítottak leveleket. Az egyik, első „léghajó-levél” bélyeget 1877-ben adták ki, és
Buffallo léghajó posta bélyegnek hívják, mivel a Buffalo nevű léghajóval továbbított levélküldemények bérmentesítésére lehetett használni, Nashville és Gallatin (Tennessee) között. A Buffalo bélyegek értéke rendkívül nagy: darabját 8-10 000 dollárra teszi a Scott katalógus.
Milyen újdonságokat hoztak a húszas évek?
Az I. világháború után újra kellett építeni a Magyar Posta szervezeti rendszerét, amelynek stabilitása sajnálatos módon éppen addig tartott, amíg Magyarország ismét be nem lépett egy háborúba. Mindenesetre addig is jelentős újdonságok születtek. Az 1920-30-as évektől a telefonhálózat fejlesztése kifejezetten háttérbe szorult, miközben viszont nagyot lépett előre a rádiózás. Az első magyar rádióadót – amely egyúttal távíró- és távbeszélő rendszerként is működött – 1923-ban helyezték üzembe, Csepelen. A 250 wattos rádiótelefon állomás eredetileg arra szolgált, hogy naponta leadja az MTI vidéki fiókjainak a politikai, gazdasági és tőzsdei híreket. A fennmaradó adásidőben viszont, kísérletképpen különféle zenéket közvetítettek. Az első kísérleti műsort 1924. március 15-én adták le, de már a következő évben meg is kezdték a rendszeres műsorszórást (a magyar rádiózásnak tehát 1925 a születési éve). De a levelek továbbítása terén is voltak változások.
Nem sokkal mindezek előtt, még az Osztrák-Magyar-Monarchiában azzal dicsekedhetett a két ország postája, hogy ők indították el a világ az első, menetrendszerű légiposta-járatait, Bécs és Budapest között, 1918-ban. Ez azután, úgy látszik, húzó erejű példaként szolgált a teljesen önállóvá vált Magyar Posta számára is. Amikor a háború után, 1920-ban létrehozták a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot (Maefort), már természetes volt, hogy az majd leveleket is fog szállítani. Az első légiposta-járat Albertfalváról indult, és Szegedre érkezett, 1920. május 12-én. A gép fedélzetén egyúttal egy újságszállítmány is volt, így ez a járat egyszerre alapozta meg a levél-és újságszállítás légipostai gyakorlatát. Ezután, kísérleti jelleggel rendszeresítették a légiposta-járatokat, a két város között. Hamarosan további városokat is bekapcsoltak, így Szeged és Szombathely is bekerült az útvonalba. Külföldre ekkor még nem szállítottak.
A polgári gépekről azonnal látható: az első világháború harcedzett típusairól van szó.
A legnagyobb nehézséget természetesen a téli időjárás jelentette, és nemcsak a gépek repülési biztonsága, hanem a csomagtovábbítás módja miatt is. Akkoriban még ugyanis nem működött olyan rendszer, amely a repülőtértől elirányította volna a szortírozott leveleket a címzettekig. A nagyobb csomagokká összefogott küldeményeket ejtőernyővel dobták le,a még levegőben lévő repülőkről, a célállomásokhoz közeli, szabad térségekre: rétekre, legelőkre. A földi postahivataloknál szeles időben ugyancsak résen kellett lenni, hogy az autóikkal még jókor odaérjenek a földet érési helyekre, és megelőzzék a tolvajokat, vagy segítsenek az esetleg épp eltalált teheneken vagy báránykákon…
 
Mi történt a háború után?
A II. világháború éveiben ismét a tábori posta vette át a főszerepet, miközben már a postások egyenruhájára és a gépkocsipark fenntartására is alig futotta. A posta minden területen nagyon nagy károkat szenvedett, így1945 után óriási feladat volt a tönkrement hálózat helyreállítása. 1948-ban államosították a postamesteri hivatalokat, és a következő évben ismét lecserélték az addigi címereket, jelvényeket.
A háború végén ebben az utcában csak a telefonfülke maradt „állva”.
1950-től kizárólag a Magyar Posta terjeszthette a hírlapokat. A postaszállítás alapvetően továbbra is a vasútra támaszkodott, s mivel mindkettőnek azonos volt a tulajdonosa – az állam –, így a felmerülő költségeket nem egymással, hanem az állammal számolták el. A vonatok mellett sok helyen a menetrend szerinti autóbuszok is szállítottak postaanyagot. Ekkorra már a postásoké volt az egyik legkimerítőbb szakma. Az 1960-as évekig, télen-nyáron a legfelső emeletig a címzett ajtajáig kellett vinniük a levelet, pénzt vagy újságot. Csak később tették a földszintre a levélszekrényeket.
Az irányítószámokat, amelyek viszont a levelek szortírozóinak munkáját könnyíti meg, 1973 óta alkalmazzák. A levelek gyorsabb szétosztását is szintén csak elég későn, 1978-ban segítették, az automatikus gépi feldolgozással. (1978-ban Toshiba, 1990-ben NEC, 2004-ben Siemens gépsor végezte ezt a munkát.) A telefonhálózatban 1972-től alkalmazták a svéd automata crossbar-központokat, amelyek jelentősen megkönnyítették a távolsági hívásokat, hiszen a rendszer közös erőforrást használ és csak egyetlen operációs-rendszert kell alkalmazni. Ettől kezdve fokozatosan lehetővé vált, hogy az emberek egy előszám hívásával a saját készülékeikről is tudjanak másik településre vagy külföldre telefonálni. Addig ugyanis ehhez minden alkalommal be kellett menni a postahivatalba, ahol némi sorban állás után egy ügyintézőnek meg kellett adni a számot, majd hosszasan várakozni kellett, amíg az ügyintéző ki nem kiabált, hogy „Bécs a kettes telefonfülkében”. S ha a hívott fél éppen nem volt otthon, akkor az egészet el lehetett kezdeni elölről, egy másik időpontban.
A rendszerváltás és a magánvállalkozások lehetőségének visszaállítása a posta számára is változást jelentett.1990. január 1-jén különvált a posta, a távközlés és a műsorszórás, s a három terület ezt követően a piaci verseny feltételei között működik, egymástól függetlenül.  
 A Magyar Posta 1993-ban részvénytársasággá alakult, és mind az arculatát, mind az irányító szervezetét, szolgáltatásait és technológiáját korszerűsítette. Korszerű levélfeldolgozó központ épült Budaörsön, viszont megszűnt a vasúti mozgóposta, és egyszerűsödött a szállítási-feldolgozási rendszer. A hírlap-terjesztésben a minimálisra csökkent a posta részvétele, viszont kiszélesedett a banki és biztosítási szolgáltatások kínálata.
A Magyar Postának ma harmincöt ezer alkalmazottja van, s közülük tízezer kézbesítő gondoskodik arról, hogy megkapjuk a nekünk címzett leveleket és csomagokat. 
 A Magyar Posta 2006 és 2009 között háromszor nyerte el a világ postáinak versenyében a postai Oszkár-díjnak is nevezett, World Mail Awards díjat. De ami a legfontosabb: a lakosság körében a magyar postások iránti bizalom a legmagasabb: 2009-ben 95 százalékon állt!
Lévai Júlia



Hogyan működik a posta? A Mi MICSODA Junior sorozat A posta című kötetéből megtudhatod!
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum