Tabor
Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A kémiai elemek fontossága

Tudomány
A kémiai elemek olyan anyagok, amelyek kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra. Atommagjukban azonos számú protont, vagyis pozitív töltésű szubatomi részecskét tartalmaznak. Egy vagy több proton minden atom magjában jelen van, és ezek száma határozza meg a kémiai elemek minőségét, ez a rendszerezésük alapja is. A kémiai elemek rendszertani szempontból tehát azonos rendszámú atomfajtákból felépülő, tiszta kémiai anyagok. És bár az alkímia művelői mindig reménykedtek abban, hogy például aranyat készíthetnek valamelyik másik elemből (például fémből), ez nem lehetséges: egyik elem sem alakítható át kémiai úton egy másik elemmé. A vegyületek többféle kémiai elem ionjaiból, atomjaiból épülnek fel. Ilyen vegyület például a konyhasó, a víz, a mészkő vagy a metán is.

Denevérhangok

Tudomány
A 18-dik században különösen fontossá vált, hogy a tudomány a természetben tapasztalt jelenségek okait, összefüggéseit is pontosan feltárja, sőt, bizonyítani is tudja. Végül ez a század vált a kísérleti bizonyítások első, nagy korszakává. Az egyik legbátrabban kísérletező tudós egy olasz zoológus, fiziológus és biológus, Lazarro Spallanzani (1729–1799) volt, aki egyébként önmagán is végzett kísérleteket. Mivel azonban az állatok is érdekelték, végül az a kísérlete vált a leghíresebbé, amellyel a denevérek egy különleges képességét sikerült látványosan bizonyítania.

A Fabergé-tojások és édes utódaik

Tudomány
Az 1880-as években III. Sándor cár hírét vette, hogy a Téli Palota Ermitázs nevű részében egy különösen megbízható, ügyes kezű aranyműves dolgozik. Francia emigráns családból származik és Peter Carl Fabergé (ejtsd: faberzsé) a neve. Akkoriban az Ermitázsban a cári gyűjtemények tárgyait állították ki, és Fabergé az ötvösmunkák restaurálását végezte. Emellett a saját műhelyében is készített egyéni stílusú ékszereket, amelyek közül a cár már vásárolt is egyet-egyet. A húsvét közeledtével az uralkodó mindenképp egy különleges ajándékot szeretett volna adni a feleségének, és azzal bízta meg Fabergét, hogy olyasmit készítsen, ami egy kis meglepetést is rejt magában. Az aranyművesnek pedig olyan jól sikerült teljesítenie a feladatot, hogy az általa létrehozott új forma máig kiemelkedik az ékszerek közül, sőt, később még a csokigyártásra is hatással volt.

Székesegyház Párizs szívében: a Notre Dame és előzményei

Tudomány
2019. április 15-én délután Párizsban lángra lobbant az éppen felújítás alatt álló Notre Dame tornya és tetőszerkezete. A főváros szívében, a Cité-szigeten (franciául Île de la Cité) magasodó épület épp úgy jelképezi a francia történelmet, kultúrát és a várost magát, mint az Eiffel-torony, a Louvre vagy a Diadalív. Nem csoda, hogy milliókat rázott meg az eset híre. A tűzoltóknak éjfélre sikerült eloltaniuk a tüzet, amelyet valószínűleg rövidzárlat okozott. Oltás közben a templomból kimentették a fontos kegytárgyakat és ereklyéket. Egyedül a huszártornyot nem tudták megmenteni – ez teljes egészében elégett. A hazai összefogás és a nemzetközi segítségek révén azonban a székesegyházat hamarosan újjáépítik.

Az első nagy összeköttetés: a selyemút

Tudomány
Amíg nem volt távközlés és gyorsan haladó jármű, addig az emberek nem sokat tudtak a tőlük távol élők kultúrájáról, tárgyairól, szokásairól. Emiatt volt kiemelkedő jelentőségük már az ókorban is azoknak a jól bejáratott utaknak, amelyeken nem hadseregek, hanem békés kereskedők indultak el távoli vidékek felé, többnyire csoportosan, karavánokba szerveződve. A karavánok áruszállítói az utat tevén, lovon, vagy akár gyalog tették meg, és olykor szerzetesek vagy egyéb, magányos vándorok is csatlakoztak hozzájuk. Az egyik ilyen kereskedelmi úthálózat az ún. selyemút volt, amelynek főbb útvonalai már az időszámításunk előtti időkben körvonalazódtak, és a keleti kultúrákat kötötték össze a nyugatiakkal.

Miből lesz a hernyóselyem?

Tudomány
A selyem, mint a legfinomabb kelme, évezredek óta a finomság, a szépség, az elegancia és gyakran a gazdagság kifejezője. Története éppen ezért jóval több egyszerűen egy kelme történeténél, hiszen mind az előállítása, a használata, mind pedig a kereskedelme alaposan beleszólt a világ történelmébe és kultúrájába. Eredete pedig egy olyan rovarhoz fűződik, amely egy meglehetősen különleges gubóban kezdi az életét.

A testfestéstől a sminkig

Tudomány
Ha valakit meghívnak egy tévéműsorba, mielőtt belépne a stúdióba, mindenképp be kell mennie a sminkszobába. Ott az arcát hozzáértők a megfelelő púderekkel, krémekkel, festékekkel készítik fel a stúdióbeli fényviszonyokra. Ha ugyanis nem fedik le valamivel a bőrét, akkor előfordulhat, hogy az erős lámpáktól az illető arcán a legvékonyabb ráncocska is hatalmas kráternek fog látszódni, esetleg ijesztően lilássá válik a szája, vagy úgy fog fényleni az orra, mintha fémből lenne. A stúdiók vagy a színházak mesterségesen bevilágított tereiben férfiak és nők egyaránt kisminkelve vannak jelen, de a smink a természetes fényben, a hétköznapi életben is megszokott látvány. Igaz, ott ma már inkább a nők jellemzője, de ez nem jelenti azt, hogy a sminkelés történetében ez mindig így lett volna.

Hérodotosz és a kétséges hajó

Tudomány
A híres ókori írót, Hérodotoszt, Cicero a történetírás atyjának nevezte el, de akár az első világutazó, út- és tájleíró, néprajzos és tudományos ismeretterjesztő címmel is megtisztelhette volna. Az i.e. 484 táján, Halikarnasszoszban született Hérodotosz ugyanis valóban szokatlanul nagy utakat járt be, és ezek során egyedülálló pontossággal és alapossággal jegyezte föl az általa látott tárgyakat és eseményeket. Feljegyzései a történészek és egyéb kutatók számára soha nem is okoztak gondot, hiszen írásai hitelességét a később feltárt adatok mindig alátámasztották. Leírásainak egyetlen pontja volt csak, amelynek valóságát mostanáig nem igazolta vissza semmi, és ez éppen legjelentősebb útjával, az egyiptomi utazásával állt kapcsolatban.

Vadnyugat, az aranyásóktól a cowboyokig

Tudomány
Kevés olyan helye van a világnak, amely annyi ember fantáziáját mozgatta volna meg, mint a Vadnyugat. Az amerikai földrésznek ez a területe íróktól, dalszerzőktől kezdve a filmkészítőkig sokakat megihletett. A különféle történetekből megismert, jellemző indián- és cowboy figurák pedig sok gyerekek számára lehetnek izgalmasak.

A cápa évmilliók óta tartja a formáját

Tudomány
A Cápa című film hosszú időre a figyelem középpontjába állította a címében megnevezett vízi élőlényt. A film különféle trükkökkel mozgatott, mechanikus műcápáját ráadásul szándékosan jóval nagyobbra építették, mint amekkora egy fehér cápa a valóságban, így ezzel is azt az érzetet erősítették, hogy szinte nincs is ehhez hasonlóan veszélyes állat a földön. És mivel az emberek szeretnek általánosítani, azóta is sokan hajlamosak azt hinni, hogy a cápa legjellemzőbb tulajdonsága a veszélyesség. Ez kétségtelenül igaz néhány fajukra nézve, ám alapvetően hamis képet alkotnánk a cápákról, ha csak ezt tartanánk a legfontosabb tulajdonságuknak, és ha csak a veszélyes fajaik alapján ítélnénk meg őket. Hiszen amellett, hogy sokfélék, sokkal általánosabb jellemzőjük, hogy csúcstartók a formai állandóság területén. A legősibb fajaik 160 millió éve lényegében változatlanul ugyanabban a formában léteznek, és a fiatalabb fajok felépítése is 60 millió éve, vagyis a dinoszauruszok kihalása óta őrzi lényegében ugyanazt a formát.

Az aszcídiának nem árt a műanyag sem

Tudomány
Nemrég fedezték fel, hogy a tengerekben élő apró állatok, az aszcídiák képesek károsodás nélkül elraktározni a testükben a műanyag hulladékok mikroszkopikus maradványait. Ezek az élőlények valószínűleg egyedül állnak ezzel a tulajdonságukkal, és már csak ezért is fontos a tanulmányozásuk.

Lidércfény, lidércnyomás, lidérctojás

Tudomány
A kaliforniai Yosemite Nemzeti Park (ejtsd: „jouszemiti”) híres vízesésén februárban a lemenő Nap olykor úgy világítja meg a vizet, hogy az vörös fénybe borul, és azt az érzetet kelti, mintha izzó láva ömlene ki az alatta lévő sziklából. Ilyenkor úgy is szokták emlegetni a jelenséget, mint amely tűzzuhataggá változtatta a vízesést. Amíg nem ismerték a fizikai folyamatok természetét, az emberek bizonyára Kaliforniában is isteni erők vagy láthatatlan szellemek beavatkozására gyanakodtak az ilyen szokatlan optikai jelenségek láttán, és talán egy olyan kifejezést is használtak rá, mint amilyen nálunk a „lidércfény” szó. Ha mindennap nem is, de elég gyakran előkerülnek a beszédünkben azok a szavak, amelyeknek a lidérc az alapja: a lidércfény (Adynál a „lidérces, messze fény”) mellett ilyen a lidércnyomás vagy a lidérces álom. De mi is valójában az „igazi” lidérc?

A mesebelinek látszó axolotl

Tudomány
Az axolotl minden bizonnyal a világ legaranyosabbnak tartott állata, amelyet sokan azonnal hazavinnének játszótársnak, ha nem a víz alatt élne. Most azonban az is kiderült róla, hogy nem pusztán az elbűvölésünkre képes, hanem akár arra is, hogy jelentősen hozzájáruljon bizonyos betegségeink meggyógyításához. 2018-ban a Minnesotai Egyetem kutatásaiból az derült ki, hogy az axolotl sajátos regenerálódási képességeinek feltárása az ember számára is hasznosítható lehet.

A taps

Tudomány
Ha nem szeretnénk, hogy a macskánk az ebédlőasztalon sétálgasson, jó erősen tapsolunk hármat-négyet, és a tapsunk hangjával már le is kergettük őt onnan. Máskor viszont azért tapsol valaki, hogy gyorsabban haladjanak az emberek egy sorban vagy tartsák a ritmust, egy tánc gyakorlásánál. Gyakran a repülőgépen is tapsolunk, ha érzékeltük, hogy a pilóta különösen szépen, simán tette le a földre a gépet. A tapsnak tehát sokféle szerepe lehet, de a legfontosabb funkciója mégis csak az, hogy a tetszésünket, az örömünket fejezzük ki vele, így a tapssal a leggyakrabban a színházakban és a koncerteken találkozunk. A közös tapsolásaink története a színházak korától indul.

Mi köze volt a filoxérának a barlanglakásokhoz?

Tudomány
Olykor adódik olyan helyzet, amelyben egy kártevő jelenléte, ha közvetett módon is, de valamilyen szempontból akár hasznot is hozhat. Ilyen helyzet volt az is, amelyet a 19-dik században egy filoxéra járvány idézett elő, a főváros budafoki-tétényi területén. A járvány után ugyanis megszűnt az addig ott magas színvonalon működő szőlőtermesztés és bortermelés, s ez által üressé váltak a borászathoz használt üregek, barlangszerű mélyedések. Ezekben viszont hosszú időre hajlékra találtak olyan emberek, akiknek másutt nem jutott fedél a fejük fölé. Ők egy egész föld alatti város építettek ki az egykori szőlőkultúrák területén.

A Pergamon Múzeum és a névadója

Tudomány
A berlini Pergamon Múzeum (németül Pergamonmuseum) a német főváros és egyúttal Európa egyik legjelentősebb múzeuma, amely a berlini Museumsinselen (Múzeum-szigeten) áll. Előde egy kisebb épület volt, amelyet 1901-ben avatott fel II. Vilmos német császár. Ezt kifejezetten azzal a céllal építették, hogy ebben helyezzék el az ókori Pergamon város Zeusz-oltárának rekonstukcióját, vagyis a megtalált darabjaiból összeállított, ép változatát. Ezt az épületet később lebontották, és 1930-ra Alfred Messel és Ludwig Hoffmann tervei alapján felépítettek egy annál jóval nagyobbat, a ma is álló Pergamon múzeumot. Ebben azonban már nem pusztán az i.e. 2-dik századból való, híres oltárt állították ki, hanem további, rendkívül gazdag gyűjtemények darabjait is, az antik, az előázsiai és az iszlám művészetek köréből. A névadó Pergamon oltár mellett kiemelkedő emléke a múzeumnak például a babiloni Istar kapu is, az i. e. 6. század elejéről. Amikor az ötvenes években Németországot kettéosztották, a gyűjtemény egy részét átvitték Nyugat-Németországba, és 1959-ben Kelet-Berlinben ezek nélkül nyílt meg újra a Pergamon Múzeum. Az átvitt műtárgyak az ország újraegyesítése után visszakerültek. Ma évente kb. 850 000 látogató gyönyörködik a múzeum lenyűgöző tárgyaiban.

Gombák mint felhőkarcolók

Tudomány
2001-ben egy különleges tudományos fantáziakép és annak magyarázata keltett szenzációt a botanikusok köreiben. Ez egy olyan látkép volt, amely a Föld 408 millió évvel ezelőtti, kora-devon korszakának növényeit mutatta, amelyek közül szinte felhőkarcolóként emelkedett ki néhány fa alakú forma. A képhez fűzött magyarázat szerint azonban ezek korántsem a ma általunk ismert fák ősei voltak, hanem hatalmasra és csúcsos formájúra nőtt gombák. Ez pedig azért jelentett szenzációt, mert a botanikusok eddigi tudása szerint abban a korban – tehát a szilur kor végén és a devon elején – még egyáltalán nem léteztek gombák. Akkoriban mohák, harasztok és korpafüvek uralták a Földet, az állatok után elsőként megjelenő, kifejlett növényekként. Ezek pedig jó, ha egy méter magasságig nőttek, kimagasló fákként semmiképp sem voltak jelen.

Kullancshadsereg egy kígyón?!

Tudomány
Nemrég meglepő hír járta be a tudományos témákkal foglalkozó fórumokat: Ausztráliában egy piton testéről több mint ötszáz kullancsot kellett eltávolítani. Vajon hogy kerülhetett ebbe a helyzetbe egy kígyó, és jellemző-e, hogy a kullancsok ilyen mértékben támadnak meg kígyókat is? Általában véve igaz-e, hogy ugyanúgy megtámadják a hüllőket és más állatokat is, mint az emlősöket?

Kínai szonda a Hold másik oldalán

Az űrügynökségek 2019. január 2-án adták hírül a különleges eseményt: a Chang’e-4 nevű, kínai űrszonda elérte a Hold Földről nem látható oldalát és landolt a 186 kilométer széles Von Kármán-kráterben. Mivel a Hold Föld körüli forgásának ideje megegyezik a saját tengelye körüli forgási idejével, ezért a Földről mindig csak ugyanazt az oldalát látjuk, és szondák ill. emberek is csupán erre, az innenső felére jutottak el. A másik felét csupán a különféle, mellette elrepülő szondák fotóiról ismerhettük. Most azonban megváltozott a helyzet, és az emberiség történetében először sikerült űreszközt eljuttatni a Hold túlsó oldalára. Az esemény annyiban is újdonságot jelent, hogy ezúttal nem amerikai vagy orosz űrkutatók állnak mögötte, hanem kínaiak.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum