Csillagképek és csillagjegyek

Fényesen tündököl a Szíriusz a hajnali égbolton. Az ókori egyiptomi földműves áhítattal figyeli a csillagot. A Nílus hamarosan kilép a medréből, hogy a szomjas földet vízzel és termékeny iszappal árassza el. Már az ókori népek is nevet adtak a csillagoknak, és csillagképeket rajzoltak az égre. Hogyan kerültek a halak az égboltra? Hogy hívják a legszebb téli csillagképet? Milyen messze vannak tőlünk a csillagok? Olvasmányos leírások az égbolt csillagképeiről és a hozzájuk fűződő mondákról!

Itt veheted meg a könyvet >>>

Van-e minden csillagnak neve?
Mindannyian ismerjük a Naprendszer bolygóinak neveit: Mars, Vénusz, Jupiter és így tovább. Ezek a bolygók a nevüket római istenekről kapták. A legfényesebb csillagoknak is van nevük. A legtöbbjük arab eredetű, de léteznek görög és latin csillagnevek is. Az „égi vadász”, az Orion bal vállán lévő csillagot például Betelgeuzénak hívják. Ez a számunkra furcsán csengő név arab eredetű, jelentése: az óriás válla. A jobb vállat formázó, halványabb csillagot Bellatrixnak hívják. Ez a latin szó harcost jelent. A legfényesebb csillag neve Szíriusz. A görög eredetű szó jelentése: ragyogó. Csak a legfeltűnőbb csillagok kaptak egyedi elnevezést. A csillagok általános elnevezéséhez azonban egy jóval átfogóbb módszer szerint a görög ábécé betűit használják. Egy csillagkép legfényesebb tag - ját az alfával, a sorban második, kevésbé fényes csillagot a bétával, a harmadikat a görög ábécé harmadik betűjével, a gammával – és így tovább – jelölik. A Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillagát, a Szíriuszt a Nagy Kutya alfájának is nevezik. Az alakzat második legfényesebb tagja, a Murzim, a béta jelölést kapta. Olykor előfordul, hogy egy-egy csillagképben nem feltétlenül az alfa jelöli a legfényesebb tagot. Így például az Orion legfényesebb csillagát, a Rigelt bétával jelölték. Természetesen a csillagképek többnyire jóval több tagból állnak, mint ahány betűből áll a görög ábécé. Vannak csillagok – ezekről a későbbiek során ejtünk majd szót –, amelyeket számmal jelölünk. Ezenkívül a csillagászok egyéb elnevezési mód szereket is használnak.  

Mindig mérleg volt-e a Mérleg csillagkép?
A Mérleg számos leírás szerint korábban a Skorpióhoz tartozott, és csak az ókori rómaiak tartották önálló csillagképnek. Ez azonban még nem a teljes igazság. A csillagkép története Kr. e. 2000-ig nyúlik vissza. Már az ókori Babilóniában is ismerték, ahol a halott lelkek fölötti ítélet mérlegének tekintették. A mérlegnek az ókori Egyiptomban is hasonló jelentése volt. A kutyafejű isten, Anubisz használta a mérleget, amikor a holtak lelkét mérte meg. Ő csak akkor engedte a halottat az istenek birodalmába, ha annak lelke könnyebb volt egy madártollnál. Később a Mérleg érdekes módon eltűnt a csillagos égboltról, és a szomszédos Skorpióba olvadt. Az ókori Rómában a Mérleg újra fontossá vált, ezúttal is mint az igazság szimbóluma. Ősz elején a Nap a Mérleg jegyében jár, ez azonban nem egyezik meg az azonos nevű csillagképpel. A Mérleg egy úttal a napéjegyenlőség jelképe is: „Napot-éjt épp egyensúlyoz a Mérleg” – írta erről Vergilius, latin költő, Georgia című tankölteményében. A Mérleg a nappal és az éjszaka egyenlő hosszát is jelképezi. Az asztrológia rendszerében az igazság, a harmónia, a becsületesség, az önérzetesség, a rendszeresség és a jog képzetét társították hozzá. A négy elem közül a levegőhöz tartozik.  

Meghatározzák- e a jellemet a csillagjegyek?
Sokan hisznek benne, hogy meg határozó jelentőségű, hogy születésükkor a Nap például a Bak vagy a Rák jegyében állt. Természetesen nem lényegtelen, hogy egy ember télen vagy nyáron született, de azt semmi sem bizonyítja, hogy születésének dátuma egy életre szólóan befolyásolja a sorsát. Az biztos, hogy más érzetet kelt egy kellemesen meleg hónapban például júniusban megszületni, mint a sötét decemberben vagy januárban. Hogy milyen emberek leszünk és mi lesz a sorsunk, azt sok minden befolyásolja: többek között a génjeink, egészségi állapotunk, neveltetésünk, környezetünk, anyagi helyzetünk és saját jellemformáló munkánk is. Ettől függetlenül el lehet játszani a determináció (meghatározottság) gondolatával. A pontos számításokat végző asztrológusok egy horoszkóp elkészítésénél nemcsak a Nap helyzetét nézik, hanem számos más égitest állását is figyelembe veszik. Többnyire maguk az asztrológusok sem gondolják azt, hogy az ugyanabban a hónapban születettek mind hasonló jellemmel és sorssal rendelkeznének.

 



www.mimicsoda.hu