Jön az Ünnepi Könyvhét!

1929 óta minden év nyár elején (az idén június 9 és 13 között) egy héten át a könyveket ünnepeljük. Ennek Budapest, azon belül is a Vörösmarty tér a központja, tehát itt hangzanak el a megnyitó beszédek és ide érkeznek a kiemelt vendégek is. Ugyanakkor természetesen több város is bekapcsolódik a mindig jó hangulatú és színes rendezvénybe. Magyarország a múlt század elején csupán Finnországhoz képest maradt le, egy picit: az első könyves ünnepet ugyanis ott tartották meg, 1908-ban. A további helyeken – Spanyolországban ill. Olaszországban – nagyjából Magyarországgal egy időben kezdtek bele a hasonló rendezvények megszervezésébe. Itthon a Könyvhetet 1928-ban egy próbahét előzte meg. Ezt azzal a céllal rendezték meg, hogy felmérjék: vajon lesz-e a gazdasági válság idején elég érdeklődő, akár egy nagyobb rendezvényhez is. Az év novemberében Magyar Hét néven hirdettek akciót, amelynek során a könyvkereskedések 10 százalékos árengedményt kínáltak. A rendezvény sikert aratott, így 1929-ben már bátran belefoghattak az első Magyar Könyv Hetének megszervezésébe. Az esemény pedig az egyik legjobb hagyományunk megalapozójának bizonyult.

A könyv ünnepének „ötletgazdája” Budapest XI. kerületében kapott emléktáblát. Az 1980-as évek közepétől Supka Géza több könyvéből is adtak ki válogatást, 1989-ben pedig posztumusz visszakapta akadémiai tagságát. A Rákoskereszttúri Sírkertben nyugszik. A nagy eseményről a korabeli híradók is tudósítottak. Ezeken még nincs hang, akkoriban a mozikban valaki mindig alámondta a szöveget. A közönséget mutató tudósítás azonban így is sokat láttat a rendezvény hangulatából. Ezen, miután följebb emelkedett a kamera, néhány pillanatra a kor egyik legjellemzőbb alakját, a sokoldalú Kassák Lajost is megpillanthatjuk.

Kinek az ötlete volt?
A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egylete 1927-ben Miskolctapolcán tartotta a soros közgyűlését. Ezen újságíróként vett részt Supka Géza (1883-1956), aki eredetileg régész és művészettörténész volt. Ez irányú tanulmányait a grazi egyetemen végezte, a doktorátusát Kolozsvárott szerezte meg, majd a Bécsi Egyetemen tanított régészetet és művészettörténetet. Emellett Rómában, Lipcsében, Kölnben, Kielben és Stockholmban is tartott előadásokat. Mi több: 1918-ban, a demokratikus fordulatért dolgozó Károlyi-kormány idején a Nemzeti Tanács prágai követe volt. 1919-ben, Horthy antidemokratikus fellépése után Bécsbe emigrált, és bár 1921-ben visszatért, a szakmájában nem tudott elhelyezkedni. Lapszerkesztőként és újságíróként azonban talált munkát, így ettől kezdve ebben a szakmában kamatoztatta az átlagosnál jóval nagyobb műveltségét és tudását. Hosszú időn át a Literatura c. folyóirat és a Világ c. lap főszerkesztője volt. Tudásának és széles látókörének köszönhetően felismerte, hogy a könyvkiadás terén nagy jelentősége lehet a finneknél már ismert kezdeményezésnek, ezért javasolta a közgyűlésnek, hogy Magyarországon is rendezzenek hasonló könyves ünnepet.
Annak ellenére, hogy Supka nem volt tagja az Egyletnek, a közgyűlés tagjai nagy örömmel fogadták ezt a fölvetését, amelyet egyébként a Literaturában részletesen is megindokolt. Leírásában modern gondolatként volt jelen, hogy ezeken az ünnepeken az írók és költők közvetlenebb kapcsolatot is alakítsanak ki az olvasóikkal. Ezt ő a mára már bevett szófordulatokkal fogalmazta meg: „az írók művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában”. Elképzelése szerint a könyvünnep gerincét egy színes és pezsgő könyvvásár jelentené, amelyet lehetőleg a városok egy nyugalmasabb, de építészetében annál szebb és izgalmasabb terén rendeznének meg. Az is eszébe jutott, hogy fontos, milyen dekorációval kerülnek ki a könyveket tartó polcok, valamint hogy célszerű, ha a különböző cégek díszes és feltűnő reklámkocsikkal jelennek meg és járják be a várost. De még ennél sem állt meg a fantáziája: álmai szerint az ünnepet zenés látványosságok, zenekarok és életképek is gazdagították volna.
A közgyűlés a körülményekhez igazodva egy szerényebb formát fogadott el, de annak megvalósításához a könyvesek azonnal és nagy aktivitással belekezdtek. Így a Supka által megálmodott, igazi népünnepély jellegű könyvhétre majd csak 1972-ben kerül sor, Debrecenben, de a további javaslatai már az első könyvhéten is megvalósultak. Tehát ott valóban mindenki megjelent, akinek fontos volt az olvasója, és örült, hogy akár beszélgethetett is az olvasókkal. Az első, 1929-es Ünnepi Könyvhét így jelentős és sikeres rendezvénnyé vált.   

Kik voltak ott az elsőn?
1929. május 12-én(vasárnap) az Otthon Írók és Hírlapírók körének ünnepével kezdődött a magyar könyvhét, amelyet a kör alelnöke, Balassa József nyitott meg. Ezután épp úgy, ahogyan azt Supka Géza elképzelte, ünnepi zenei program következett, amelyet az akkor már ranggal és népszerűséggel rendelkező Kosztolányi Dezső felolvasása zárt le. A hivatalos megnyitó másnap, május 13-án volt, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, ahol az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Klebelsberg Kunó tartott ünnepi beszédet. Ezután a már nem élő költők művei közül Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versét mondta el a szintén neves színész, P. Márkus Emília. A kortárs szerzőket ezen az ünnepélyes rendezvényen Babits Mihály, Surányi Miklós és Voinovich Géza képviselte, egy-egy rövidebb műve felolvasásával. Az ünnepséget egy díszelőadás követte a Nemzeti Színházban. Másnaptól, tehát május 14-től két napon át kedvezményes könyvvásár zajlott, de már kinn az utcákon és az írók közvetlen részvételével. 16-án pedig a Magyar Írók Egyesülete rendezett díszelőadást a Nemzeti Színházban. 17-18-án a könyvkereskedésekben tartottak kedvezményes könyvvásárt, az utolsó két napon pedig kirakatversenyt is volt. 1925 óta Budapesten már működött rádió is, amely szintén részt vett a Magyar Könyv Hetének programjában és egy előadássorozattal gazdagította az eseményeket. A mikrofon előtt Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Surányi Miklós beszélt a könyv és a közönség kapcsolatáról.

Milyenek voltak később a könyvhetek?
A rendezvény az évek során természetesen jelentős változásokon ment át. A nélkülözhetetlen Könyvnapi szabályzatot, amely egészen 1949-ig volt érvényben, 1935-ben állították össze. 1935-től hivatalos könyvnapi jegyzék is volt, amelyben azonban még kizárólag magyar írók művei szerepelhettek. Az 1935-ben készült első, hivatalos lista 55 művet tartalmazott. Fontos újítást jelentett, hogy külön kiadványok, afféle reklámújságok is megjelentek a könyvnapokkal kapcsolatban. A siker hatására egyre többen támogatták a rendezvényeket, ezért a forgalom is évről évre nőtt és több lett a könyvsátor is. Budapesten hosszú időn át a Blaha Lujza tér volt a központ. Hanyatlást csak a háború évei hoztak, amikor érthetően csökkent a könyvnapok jelentősége. A háború után azonban ismét visszatért az élet ezekbe a rendezvényekbe is, főként, hogy 1949-ben a magyar szerzők művei mellett vére néhány külföldi szerző alkotása is bekerült a kínálatba. Ekkor már néhány mű megjelenését kifejezetten ezekre a napokra időzítették, ami mára szintén fontos hagyománnyá vált.

A huszadik század második felétől a Vörösmarty téren mindig nagy volt a forgatag, az emberek még este is izgatottan tolongtak, miközben a kútnál jobbnál jobb zenészek váltották egymást. Ma egyre több gyerekprogram is színesíti a Könyvhetet.

A könyvhét egyetlen alkalommal maradt el: 1957-ben, amikor a forradalom leverése után feloszlatták az Írószövetséget, és súlyos büntetéseket szabtak ki azokra az írástudókra is, akik 56-ban bármilyen módon támogatták a forradalmi törekvéseket. A következő évtől azonban ismét megjelentek májusban az utcákon a könyvsátrak és a szabad lábon lévő illetve a forradalmi tevékenységgel nem vádolható írók.
Budapesten először 1974-ben rendezték meg több helyszínen a könyvhetet. Ekkor a Váci utcán kívül Csepelen, a XI. kerületben, Kőbányán, Óbudán és Angyalföldön is betöltötték az erre kijelölt tereket és utcákat a könyvek.
Ma már a nyár elején elképzelhetetlen, hogy a Vörösmarty teret ne töltsék be egy hétre a könyvek és a szavakat-képeket értő, azokban élvezetet is találó felnőttek és gyerekek.

Lévai Júlia

www.mimicsoda.hu