Sarkvidékek – Élet a jég birodalmában
Dermesztő hideg, hónapokon át tartó sötétség és tomboló jégviharok – a sarkvidékek éghajlata nem túl barátságos, mégis hallatlanul gazdag az élőviláguk. Itt honos a világ legnagyobb szárazföldi ragadozója, a jegesmedve. Változatos pingvin-, fóka- és bálnafajok és parányi rákok úsznak a sarkvidéki vizekben. Az ember viszonylag későn, komoly erőfeszítések árán jutott el az Arktiszra és az Antarktiszra, ezekre a mind¬máig sok felfedeznivalót tartogató vidékekre.
Itt veheted meg a könyvet >> |
Sarkvidékek: az Arktisz és az Antarktisz
Ha a világűrből nézünk a Földre, jól látszik, hogy fehér sapka borítja a sarkvidékeket. Messze északon fekszik az Északi-sark, a bolygó legdélebbi részén pedig a Déli-sark. A Föld képzeletbeli tengelye ezen a két ponton halad át, miközben a bolygó 24 óránként egyszer megfordul körülötte. Az északi területeket Arktisznak, a Déli-sark vidékét Antarktisznak hívják. A jeges térségeken kietlen a táj, könyörtelen az időjárás és igen zord az éghajlat.
Tenger a szárazföldek között
Bár mindkét sarkvidéket jég borítja, mégis nagyon különböznek egymástól. Az Arktisz nem kontinens: a 2–10 méter vastag jég alatt nem szárazföld, hanem a hatalmas kiterjedésű Jeges-tenger húzódik, amelyet Északi-sarki-óceánnak is neveznek. Itt 4000 méter a tenger mélysége. A sarkponttól távolabb fekszik Európa, Oroszország és Észak-Amerika partvidéke, valamint több sziget, például a Spitzbergák és Grönland. Az Arktisz tehát jég borította tenger, amelyet szárazföld vesz körbe.
Kontinensnyi jég
A Déli-sark a déli-sarki tengerek (más néven Déli-óceán) által körülvett szárazföldön, az Antarktikán található. A 14 millió négyzetkilométer kiterjedésű földrészt szinte teljes egészében jég borítja. Csupán néhány helyen bukkan felszínre a felépítő kőzet. A földrajzi Déli-sark tengerszint feletti magassága 2836 méter, amiből 2800 méter jég. Az antarktiszi jégtakaró jelenleg a világ legnagyobb jégmezője: helyenként a 4200 méteres vastagságot is eléri. Földünk édesvízkészletének 70 százaléka rejlik az Antarktisz jégtömegében.
Mitől van olyan hideg?
A Nap sugarai lapos szögben érik el az Északi- és a Déli-sarkot. Az energiájuk így nagyobb területen oszlik szét. A sugaraknak ráadásul hosszabb utat kell megtenniük a légkörben, és így kevesebb hő jut el a felszínre. Ezenkívül a sarkvidékek jég- és hótakarója a napsugarak nagy részét tükörként visszaveri a világűrbe.
www.mimicsoda.hu