„Tavasz van, gyönyörű!”

Tudtad, hogy első tavaszi hónapunk a március Mars, római hadistenről kapta nevét? És azt, hogy a népi kalendáriumban Böjt máshavának – Böjtmás havának nevezik? Vajon tudod-e, miért éppen március 21-e a csillagászati tavasz kezdete? A hónaphoz kapcsolódó népszokásokról és tudományos megfigyelésekről olvashatsz cikkünkben.

A Kos csillagjegyében kezdődik a tavasz

Március a meteorológiai és a csillagászati tavasz kezdete is. A hónap régi magyar neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt hava többnyire márciusra esik.

Egy zsáknyi meleg
A csillagászati tavasz épp három héttel később kezdődik, mint a meteorológiai. Abban azonban mindenki egyetért, hogy ilyenkor már illik megérkeznie a melegnek. A csillagászati tavaszt megelőző Sándor-József-Benedek névnapokhoz kapcsolódó népszokások is erre utalnak: 18-án, 19-én és 21-én "zsákban hozzák a meleget". Egyes vélemények szerint ebben a szólásban egy ókori római hiedelem cseng vissza, miszerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak. A Sándorokat gyakran gúnyos-mókás versikékkel köszöntötték névnapjukon:

Sándor napja ma vagyon, Átbillegtem a fagyon. Ha egy garast adnátok, Tudom mennem bánnátok. Ha meghaltok jól jártok, Rám marad a vagyonotok. Szívemből kivánom!

A néphit annyira biztos volt a meleg megérkeztében, hogy falun az asszonyok március 17-én, guzsalyütő Gertrúd napján, befejezték a fonást, a szövést, és nekiláttak a kerti munkáknak.  A három meleghozó nap közül József napja a leggazdagabb szokásokban. Ez ugyanis a keresztény hit szerint a názáreti ács, Mária férjének, Józsefnek a napja.  E napon egyes területeken böjtöltek, másutt nem dolgoztak.
A hagyomány szerint a madarak is e napon szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot". A messzi útról visszatérő gólyákat is erre a napra várták, és tollukból következtettek az évi termésre. Ha tolluk piszkos volt, bő termést várhattak, ha hófehér, az szűk esztendőt jelzett. Benedek napján, "ha dörög, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz".

A Föld Nap körüli pályája az évszakváltásokat jelző napokkal: A: tavaszi napéjegyenlőség; B: nyári napforduló; C: őszi napéjegyenlőség; D: téli napforduló

Félig sötét, félig világos
És hogy miért éppen március 21-étől számítja a tavaszt a csillagászat is? Ez a nap a napéjegyenlőség napja. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, és éppen keleten kel fel és nyugaton nyugszik. Sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, ezért a nappal és az éjszaka hossza megegyezik (azaz 12-12 órán keresztül van világos és sötét). A Föld mindkét féltekéjén így van ez, azzal a különbséggel, hogy míg az északi féltekén tavaszi napéjegyelőségről beszélünk, addig a déli féltekén ilyenkor van az őszi napéjegyenlőség (ez nálunk, az észak féltekén szeptember 22-én van). Ettől a naptól kezdve egészen a nyári napfordulóig, június 22-ig napról napra nő a nappalok hossza.

Mikor kezdődik a tavasz?

	Boticelli, a reneszánsz festőjének Tavasz című képén az évszakot megtestesítő három lány látható.

Március 21-e  nem feltétlenül a tavasz első napja. Területenként a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint más és más. Mi március 1-jére tesszük a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak február elejétől számítják. Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünnepelték. A római naptárak, erre az időszakra teszik a természetes újév kezdetét, ilyenkor minden megújul, virágjukat nyitják a legelső virágok, kék az ég, és a böjti szelek kifújják a tél minden maradványát.
A római mitológiában az évszakot és a tavaszpontot mirtuszkoszorús lányokként, kezükben virágokkal ábrázolták. A tavaszi hónapokat meg is személyesítették három, virágos, szőke lány alakjában, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel, amely a Kos, a Bika és az Ikrek. Az antik hagyományból eredően a tavaszt Vénusz testesíti meg, jelképei a virágok és a zöld szín és Flóra évszakaként tartják számon, őt mirtusszal és gyönggyel láthatjuk az ábrázolásokon.

Megérkezett hát a tavasz: "Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel – A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!", ahogy József Attila írja.

Ha többet szeretnél megtudni az időjárásról és a Föld éghajlatáról, lapozd fel Az időjárás, az Éghajlat köteteinket.

www.mimicsoda.hu