Réges-régen kínai tudósok az életelixírt szerették volna kikísérletezni, de helyette felfedezték a lőport. Tudtad, hogy ez az alaptöltete a tűzijátéknak? Kíváncsi vagy a világító-pukkanó fényjáték feltalálásnak történtére és arra, hogy mióta rendeznek Magyarországon augusztus 20-án tűzijátékot? Tudod, hogy mit jelent a pirotechnika szó? Olvasd el cikkünket, és mindenre választ kapsz!
Mióta az ember felfedezte a tüzet, élete elképzelhetetlen nélküle. A legváltozatosabb formában használja, békés vagy éppen háborús célokra. A tűz nem csak éget, látványa lenyűgöző, ugyanakkor ijesztő. Lélektani hadi eszközként az ókortól bevetették. Például a görögök, akiknek félelmetes fegyvere volt a görögtűz. Már Thuküdidész, az i. e. 5. században élt híres görög történetíró megemlíti a peloponnészoszi háborúról írt művében. Később a bizánciak egyik hatékony támadóeszköze lett: szívesen használták az ellenség megfutamítására tengeren a különleges és titkos anyagösszetétele miatt vízzel elolthatatlan lángfolyamot. Ma már csupán ünnepi látványosság a görögtűz, és alapanyaga is más, mint régen.
Mi köze a puskapornak a tűzijátékhoz?
Az i. e. 2. század végén Kínában uralkodó Han Wudi császár az örök élet elixírére vágyott. Tudósokat rendelt udvarába, hogy faszénből, kénből és salétromból, amelyeknek gyógyító hatását már régóta ismerték, elkészítsék az örök élet italát. Mesterek generációi kutatták a csodaszert, eredménytelenül. Az életelixír helyett viszont véletlenül felfedezték a gyúlékony és robbanékony puskaport. Néhány száz év múlva a puskapor bevonult a hadviselés, majd a bányászat történetébe is, (bányarobbantáshoz a világon először, 1627-ben Selmecbányán használtak lőport), és ez lett az első töltete a tűzijátékoknak.
Mit a pirotechnika?
A görög pürosz (tűz) és techné (mestreség) szavakból alkotott pirotechnika szó jelentése: a tűz készítésének és szabályozásának mestersége. A 8. században az arabok fejlesztették tökélyre, akik Európába is elhozták a puskaport.
Mikor hódította meg Európát a tűzijáték?
Feljegyzések szerint Kínában már i. e. 960-ban ünnepek alkalmával rendeztek tűzijátékot, Indiában pedig az i. e. 3. században, innen ered a színes bengáli tűz. Mint annyi más keleti különlegesség, a tűzijáték is Európában elsőként uralkodók, fejedelmek udvaraiban bukkant fel. Ünnepek, esküvők, egyházi szertartások elmaradhatatlan látványossága volt. Magyarországon állítólag Mátyás király és Beatrix esküvőjén röppentek fel először világító petárdák. Később Európában sorra alakultak a pirotechnikai gyárak, nálunk a 20. század elején Emmerling Adolf Pesterzsébeten alapította meg az elsőt. Ekkortól itthon is rendszeresek voltak a tűzijátékok, 1946-ig. A Gellérthegyen első alkalommal 1927-ben rendeztek tűzijátékot, 1938-tól pedig minden évben, egészen a második világháborúig. Hagyománnyá a hatvanas évek közepén vált az augusztusi égi láng-show. Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök 1965-ben Európában először alkalmaztak elektromos indítógépet a budapesti tűzijáték kilövéséhez. Az augusztus 20-ai tűzijáték sokáig egyedülálló látványosságnak számított, ma már szinte minden településen rendeznek tűzijátékok különböző ünnepségek záró látványosságaként, sőt évente több ezer magán-összejövetelen is felröppennek színpompás rakéták.
Ne feledd, a pirotechnikai eszközök veszélyesek, egy kézben felrobbanó petárda súlyos maradandó sérülést okozhat! 2005 óta tilos petárdázni, szilveszterkor is csak meghatározott tűzijáték-termékeket (például római gyertya, tűzforgó, röppentyű, vulkán, vezetőpálcás rakéta, szikraszökőkút, bombettatelep) szabad árusítani. Kizárólag felnőttek vásárolhatnak ilyeneket az engedélyezett helyeken.
Ha kiváncsi vagy más talámányok történetére is, lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Találmányok című kötetét.
Az i. e. 2. század végén Kínában uralkodó Han Wudi császár az örök élet elixírére vágyott. Tudósokat rendelt udvarába, hogy faszénből, kénből és salétromból, amelyeknek gyógyító hatását már régóta ismerték, elkészítsék az örök élet italát. Mesterek generációi kutatták a csodaszert, eredménytelenül. Az életelixír helyett viszont véletlenül felfedezték a gyúlékony és robbanékony puskaport. Néhány száz év múlva a puskapor bevonult a hadviselés, majd a bányászat történetébe is, (bányarobbantáshoz a világon először, 1627-ben Selmecbányán használtak lőport), és ez lett az első töltete a tűzijátékoknak. 
Magyarországon állítólag Mátyás király és Beatrix esküvőjén röppentek fel először világító petárdák. Később Európában sorra alakultak a pirotechnikai gyárak, nálunk a 20. század elején Emmerling Adolf Pesterzsébeten alapította meg az elsőt. Ekkortól itthon is rendszeresek voltak a tűzijátékok, 1946-ig. A Gellérthegyen első alkalommal 1927-ben rendeztek tűzijátékot, 1938-tól pedig minden évben, egészen a második világháborúig. Hagyománnyá a hatvanas évek közepén vált az augusztusi égi láng-show. Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök 1965-ben Európában először alkalmaztak elektromos indítógépet a budapesti tűzijáték kilövéséhez. Az augusztus 20-ai tűzijáték sokáig egyedülálló látványosságnak számított, ma már szinte minden településen rendeznek tűzijátékok különböző ünnepségek záró látványosságaként, sőt évente több ezer magán-összejövetelen is felröppennek színpompás rakéták.