Pontos jé vagy el+ipszilon?
Ha érdekel, miért jött létre a ma már hallhatatlan különbség a "j" és "ly" hangok között, és ha érdekel, hogyan találkozott a latin és a magyar nyelv egymással, olvasd el cikkünket! Olvashatsz a könyvnyomtatás történetéről, és a felvilágosodás-kori nyelvújításról is!
A Halotti Beszéd |
|
A latin és a magyar nyelv különbségei
Mivel a magyar és a latin nyelv hangrendszere nem fedte egészen egymást, a latin betűs írás magyar nyelvre alkalmazása nem ment zökkenők nélkül. A következő nehezen olvasható-értelmezhető részlet a Halotti Beszédből való: "Es oz gyimilsnek uly keserüü volá vize, hogy turkukat migé szokosztya vola. Nüm heon mugánek, gye mend üü fojánek halálut evék. Horoguvék isten es vetevé üüt ez munkás világbelé, es leün halálnek és pukulnek fesze es mend üü nemenek. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy és tiü láttyátuk szümtükkel." Nem tudhatjuk, a Halotti beszéd ezen sorai hogyan hangozhattak a XII. században, hiszen csak az írott szöveg maradt ránk, s így csak azt a különbséget tudjuk megállapítani, amit az adott szöveg helyesírása tükröz, hiszen a helyesírási különbségek a legnyilvánvalóbbak a régebbi korokból való szövegekkel kapcsolatban.
A könyvnyomtatás előtti korszak
Azonban a nyomtatás előtti korszakban, amikor az írni-olvasni tudás sokkal kevésbé volt általános, nem volt általános érvényű helyesírási rendszer, és a fennmaradt kézírásos szövegekben a szavakat a helyi kiejtés és személyes ízlés szerint betűzték.
A nyomdagép feltalálása azonban dilemmák elé állította a nyomdászokat: a 15. és 17. század között íródott szövegek sok következetlenséget mutatnak, akár ugyanazon a szövegen belül is különböző módon betűzték ugyanazt a szót. (Ismert például, hogy Shakespeare is többféleképpen írta a saját nevét). Továbbá kénytelenek voltak nyomdai meggondolások alapján választani a különféle írásmódok közül, hiszen egyforma sorhosszakat kellett kapniuk, mikor sorba rendezték a betűket a szedővason. Mivel könnyebb volt egy betűsort hosszabbá tenni, mint a többit rövidebbé, sok szóalak a hosszabb írásmódban rögzült az idők során.
Az írás rövid története
A modern helyesírások - elsősorban a nyugat-európai nyelvekéi - nem alkotnak következetes rendszert; inkább a korábbi kiejtéseknek a nyomait mutatják, s ebből következik, hogy a helyesírás általában valóban nem tart lépést a nyelv változásával, tehát egy régebbi nyelvállapot nyomait őrzi. Ennek nyomán elterjedt a tévhit, hogy az írás „felsőbbrendű" a beszédnél, mert állandóságot kölcsönöz a nyelvnek, tehát az írott nyelv lenne maga a nyelv, amit beszédünkben jól vagy rosszul utánzunk. Vannak, akik beszédükben is kényszeresen ragaszkodnak az írott szóalakokhoz, például a látjuk szóban külön kiejtik a t-t és a j-t ahelyett, hogy a magyar nyelv szabályainak megfelelően ty-t ejtenének. A modern nyelvtudomány ennek a nézetnek épp az ellenkezőjét hirdeti: ahogy Leonard Bloomfield amerikai nyelvész írja, „az írás nem nyelv, hanem csupán a nyelv rögzítésének módja látható jelek segítségével."
Az magyar írott nyelv
De térjünk vissza a magyar nyelvhez! Krónikaírók említik, hogy a magyarság körében már a honfoglalás előtti időkben sem volt ismeretlen az írás fogalma. Legnagyobb valószínűséggel a ma székely rovásírás néven ismertté lett írástípust alkalmazták. Arról, hogy csak a székelység vagy az egész magyarság írása lehetett-e, a mai napig vita folyik az irodalomban. A kereszténység felvétele után ez a rovásírás egyre inkább háttérbe szorult, mert hosszabb szövegek lejegyzése nehézkes volt vele, másrészt pedig az egyháznak, a szellemi kultúra akkori hordozójának megvolt a saját, "hivatalos" írása, helyesírása a nyelve mellett, s ez latin betűs írás volt.
Mivel a két nyelv hangrendszere nem fedte egészen egymást, ezért a latin betűs írásnak magyar nyelvre alkalmazása nem
János evangéliuma Sylvester János Új testamentumából |
|
Kölcsey Ferenc Felelet a Mondolatra című nagy port kavart írása, a nyelvújítás korából |
|
www.mimicsoda.hu