Leszállt a Marson a Curiosity |
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
2012. augusztus 6-án, magyar idő szerint reggel 7 órától a NASA kutatóközpontjában teljes készültség volt. A Mars Science Laboratory (MSL) szonda most érkezett el a sorsdöntő pillanatig: olyan közel járt már a Marshoz, hogy hamarosan le kell tennie annak felszínére a Curiosity, vagyis Kíváncsiság névre keresztelt marsautót, a belsejéből. De nemcsak a kutatók, hanem szinte az egész világ feszülten figyelte, hogy sikerül-e a küldetést végrehajtani. |
||||||||||||||||||||||||||||
Hogy szállt le a Marsra a Curiosity? - 7:26-tól a hővédő pajzs maximális hőmérsékletűre hevül (ez akár 1600-2100 °C között is lehet), majd a fékezőerő eléri a 10-15 g közé eső csúcsértékét. - 7:27-kor jelezték a műszerek, hogy a Mars Odyssey veszi a Curiosity adatait, és segíteni tud a navigálásban. Az Odüsszeuszról elnevezett űrszonda még 2001. április 7-én indult, a floridai Cape Canaveral légibázisáról, és 2002. január 30-án állt végleges poláris pályára a bolygó körül. A küldetés első három évében tudományos megfigyeléseket végzett, és azóta kommunikációs közvetítőként működik a későbbi leszálló egységek – így most a Curiosity – és a Föld között. A kapcsolatteremtés arra utalt, hogy minden a tervek szerint halad.
- 7:30-kor kb. 11 kilométeres felszín feletti magasságban kinyílik a fékezőernyő, a szerkezet sebessége ekkor 125 méter/másodperc. Nyolc kilométerrel a felszín felett lekapcsolódik az aljáról a 4,5 méter átmérőjű hővédő pajzs. Megkezdi működését a leszállóhely azonosítását segítő, ereszkedési kamera, valamint a kulcsfontosságú magasság-adatokat gyűjtő radarberendezés is. - 7:32-kor, kb. 20 méteres felszín feletti magasságban működni kezd az ereszkedő egység, az ún. "égi daru" berendezése, és egy 7,5 méter hosszúságú kábelrendszerrel leengedi a rovert (a kutatóautót) maga alá. Eközben a jármű speciális kialakítású, billenő-forgóvázas futóműve és kerekei végső helyzetükbe állnak. Augusztus 6-án, 7:32-kor pedig bekövetkezik a történelmi pillanat: a Mars talajára ér a Curiosity! Az emberek felálltak, tapsoltak, egymást ölelték és ujjongva ünnepelték a sikert, miközben igyekeztek a világgal is megosztani a történteket. Végtére valóban nagyon fontos esemény volt ez, hiszen kiderült, hogy működik az új landolási módszer, vagyis a későbbiekben is lehet alkalmazni. A Mars kutatásában pedig megkezdődhet egy új fejezet, amelyben a cél most már nemcsak a víz, hanem általában az élet nyomai utáni kutatás is.
Az MSL előzményei
A hatvanas években a szovjet és amerikai űrkutatás egymással versengve dolgozott. Az első űrszonda a szovjet Marsz-1 volt, és 1962. november 1-jén indult útnak. Ezzel azonban a Földtől 106 millió kilométerre megszakad a kapcsolat. 1964. július 15-én az amerikai Mariner 4 űrszonda sikeresebb volt: 9846 kilométerre elrepülve a Mars mellett elkészítette az első, 21 darabból álló fekete-fehér közelkép-sorozatot. A képekből kiderült, hogy a felszín kráterekkel szabdalt, hogy a feltételezésekkel ellentétben nincsenek Mars-csatornák a bolygón, és nem létezik semmilyen rivális civilizáció. A bolygó légköre főleg szén-dioxidból áll, és a felszíni légnyomás a földinek csak a századrésze. 1969. július 31-én és augusztus 5-én a Mariner 6 és Mariner 7 3429 és 3430 kilométerre repül el a Mars felszíne felett, és több száz képet valamint mérési adatot küld a Földre. A két Mars-holdról, a Phoboszról és a Deimoszról készült képek azt jelezték, hogy ezek szabálytalan alakúak. 1971 novemberében és decemberében ismét a szovjetek következtek, s ezúttal ők értek el egy fontos sikert. Mert bár az álaluk felküldött két szonda közül az egyik, a Marsz-2 becsapódott és tönkrement, a Marsz-3 leszállóegysége végre sikeresen landolt. Ez volt tehát az első, sikeresen Marsa szálló, ember által készített szerkezet. Meg is kezdte a közvetítést a felszínről, de még mielőtt a Földre érkeztek volna az adatai, váratlanul elhallgatott. Később kiderült, hogy a sikertelenségének több oka is volt, így pl. a magasságmérő radar hibás kalibrációja ill. a fékezőrakétáik elkésett begyújtása. A nehézségek ellenére mindkét állam szondái egyre több adatot gyűjtöttek be a Marsról, és egyre inkább az együttműködés felé haladt az űrkutatás. Az 1990-es években az amerikaiak voltak a szerencsésebbek. Ezekben az években több szondájuk is leszállt vagy Mars körüli pályára állt (köztük a már említett Odyssey is), majd 2004-ben megérkezett a Marshoz az első európai és az első japán Mars-szonda, a Mars Express illetve a Nozomi (Planet-B). A Nozominak nem sikerült pályára állnia, az amerikai Phoenix űrszonda viszont 2008-ban sikeresen leszállt. A következő időszakban a tervek szerint huszonhat hónaponként terveznek két-három amerikai, európai, japán és remélhetőleg orosz fejlesztésű űrszondát küldeni a Mars részletes felderítésére. A szóban forgó Mars Science Laboratory programja 2011-ben indult, a kínai Jinghuo–1-gyel és az orosz Fobosz-Grunt-tal párhuzamosan.
Milyen műszerek vannak az MLS-en? Lévai Júlia Még több érdekességet olvashatsz az űrkutatás történetéről a Mi MICSODA sorozat A bolygók és az űrkutatás című kötetében!
|
||||||||||||||||||||||||||||
|