Oroszlánok születtek

2013. április 18., 18:54
 

Nemrég arra hívta fel a figyelmet egy nemzetközi tudóscsoport, hogy az ember gyors, állatokat védő beavatkozása nélkül évtizedeken belül kipusztulhat az afrikai oroszlánok fele. Javaslatuk szerint bármennyire is természetellenesnek tűnik, a megoldás mégis az emberek és oroszlánok határozott szétválasztása, vagyis a rezervátumok létrehozása lenne. Éppen úgy, ahogyan azt például Indiában is teszik. Ennek fényében különösen jó hír, hogy a Budapesti Állatkertben sikerült oroszlánokat szaporítani: tavasszal négy, egészséges indiai kisoroszlán látta meg a napvilágot nálunk. Ráadásul Magyarországon most először szaporodtak ezek a ritka nagymacskák.


 
Íme, a most született négyes ikrek. Anyjuk, Shirwane és apjuk, Basil 2010-ben érkezett Budapestre. A négy oroszlánkölyköt már húsvétkor is láthatta a közönség.

Hányféle oroszlán létezik?
Az oroszlán (Panthera leo) a ragadozók rendjébe tartozó macskafélék családjának emlős tagja. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb nagymacska. A macskafélék egyik legősibb, ma már kihalt képviselői az ál-kardfogú macskák voltak. Ezek a leopárdhoz hasonló húsevő állatok 30 millió évvel ezelőtt éltek, Eurázsiában és Észak-Amerikában. Ma a legtöbb oroszlán Közép-Afrika és Dél-Afrika országaiban él: Botswana, Angola, Mozambik, Zambia vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Kelet- és Nyugat-Afrikában ennél jóval kevesebb példányukkal találkozhatunk. Európában, az (eddig) utolsó jégkorszakban az azóta kihalt barlangi oroszlánok is színesítették a képet, amelyeknek egy időben az amerikai kontinensen is élt egy rokonuk: a Panthera leo atrox vagy Panthera atrox. Afrikában főként a gyarmatosító európaiak mértéktelen vadászata miatt csökkentek egyes alfajok, amelyek közül a fokföldi oroszlánoké ki is halt.
A legnagyobb testméretű oroszlán-alfaj Afrikában a berber oroszlán volt, amelynek hímjei – vesztükre – egyedülállóan dús sörénnyel rendelkeztek. Ez a sörény sok uralkodót arra késztetett, hogy saját hatalma megtestesítőjét lássa az oroszlánban. Ezért például az ókori
Róma császárai száz számra vitettek berber oroszlánokat a cirkuszi viadalokhoz. Ez a kisebbik veszély volt rájuk nézve, mert a cirkuszokban többnyire a tigrisek ellen vetették be őket, és rendszerint az oroszlánok kerekedtek felül. A nagyobbik gondot a gladiátorversenyek jelentették, amelyeken viszont a különféle fegyverekkel harcoló embereket már nem győzhették le. Így Sulla, Pompeius és Julius Caesar idején egy-egy alkalommal akár négyszáz oroszlán is elpusztult az ilyen „szórakozások” során.
A berber oroszlánok utolsó, vadon élő példányát 1922-ben lőtték le, Marokkóban, ezért ma már csak állatkertben látható ez az alfaj, többnyire ott is más alfajokkal keveredve. 2005-től tudósok megpróbálják visszatelepíteni az oroszlánokat Észak-Afrika vadvidékére.
A múltban Eurázsiában is éltek oroszlánok, a Balkántól Kis-Ázsián és a Közel-Keleten át Indiáig. Ezek az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) alfajhoz tartoztak. Nagy méretük és nappali életmódjuk révén kiszolgáltatottabbak voltak, mint a tigrisek vagy a leopárdok, ezért az ember sokkal könnyebben megölhette ezeket. Utolsó, európai élőhelyük Görögország volt, ahol az első században haltak ki. Ázsiából a 20. század elején tűnt el az utolsó példányuk. Vadon élő ázsiai oroszlánok ma csupán az Északnyugat-India területén levő Gir-erdőben fordulnak elő – ott, ahonnan a budapesti állatkert indiai oroszlánjai is jöttek. A Gudzsarát állambeli rezervátum 1412 km² területén körülbelül háromszáz oroszlán él, további, alig háromszáz egyed pedig Európa és Ázsia negyvenhárom állatkertjének lakója.

Bármilyen furcsa, sörény nélküli hím oroszlánok is élnek. Ami nem azt jelenti, hogy megfosztották őket a hatalmuktól, hanem csupán azt, hogy nagyon meleg helyeken élnek.

Hányféle oroszlán van a magyarországi állatkertekben?
Bár az állatkertekben az oroszlán a leggyakoribb nagymacska, tiszta formájában eddig, a nemrég behozott indiai oroszlánok megjelenéséig csak az ázsiait és a köznyelvben fehér oroszlánnak nevezett dél-afrikait (Panthera leo krugeri) tenyésztették.
Fehér oroszlánokban a Nyíregyházi Állatpark és a Szegedi Vadaspark látogatói gyönyörködhetnek. A különleges, fehérnek nevezett nagymacskák a valóságban nem albínók, hanem világossárgák. Ez az árnyalat az eredeti élőhelyükön, a száraz szavannákon jó rejtőszínként funkcionálhat a számukra, de csak a természetes ellenségeikkel szemben. Az emberek a kiváló alkalmazkodásuk ellenére is megtalálták őket, így szabadon élő példányt már csak 1994-ben láttak utoljára. Szerencsére néhány, elkerített vadaskertben vagy állatkertben gondosan tenyésztik a még megmaradt képviselőiket, emellett több szervezet is alakult a fehér oroszlán megmentésére és a természetes környezetébe való visszatelepítésére.
A nemzetközi állatkerti adatbázis (ISIS) adatai alapján a világ állatkertjeiben mintegy 230 fehér oroszlán él, ami nagyon alacsony szám. Szaporításukhoz a Szegedi Vadasparkba a nyugat-franciaországi Pont-Scorff állatkertből vettek egy hímet (Timba), és Belgrádból hoztak nőstényt (Nadja). Ahhoz, hogy biztosan tiszta alfajú utódok jöjjenek létre, egymástól távoli rokonságban álló példányokat kellett beszerezni.

A mesefilmek hőse, Kimba szintén egy fehér oroszlán, aki minden bajban tudja, hogy mit kell tenni.

Keresztezhetőek-e az oroszlánok? 
Az oroszlánok veszély nélkül párosíthatók közeli rokonaikkal, ám nagymacska-hibridek szinte csak fogságban jönnek létre. Az egyedüli ismert, természetes hibrid az oroszlán és a leopárd kereszteződéséből született marozi. Az állatkertekben tigrisekkel szokták pároztatni az oroszlánokat, és a magyarban vagy oroszgrisnek, vagy tigoroszlánnak nevezik az utódokat. Angolul a nevük a lion és tiger szavak alapján vagy liger vagy tigon.
A ligerek esetében az apa az oroszlán, ezért ott a nőstény oroszlán növekedésgátló génje már nincs jelen, így a hibridek nagyobbak lesznek szüleiknél. A ligerek mindkét szülő tulajdonságaiból örökölnek valamit, így például a tigrisektől a víz kedvelését, az oroszlánoktól pedig a szőrzetük színét. A hím ligerek meddők, ám a nőstény ligerek gyakran termékenyek.
A tigonoknál viszont az apa a tigris, ezért a nagyságot meghatározóan befolyásoló, örökítő gén a nőstény oroszlántól kerül az utódba. Így a tigonok gyakran eléggé kicsik, csupán 150 kilogrammosok lesznek. És bár a fülük kerek, a házimacskákhoz hasonlítanak. A hím tigonokhoz hasonlóan a hím tigroszlánok is meddők, egyszerre pöttyösek és csíkosak, a szemük pedig sárga. A nőstény liger és a nőstény tigon képes a szaporodásra, ha fajtiszta oroszlánnal vagy fajtiszta tigrissel párosítják.
Az oroszlán a jaguárral is keresztezhető, s az ebből születő utódok az amerikai állatkertekben a legnépszerűbb állatok közé tartoznak. Ám ezek már biztosan nem számíthatnak arra a fajta népszerűségre, amely a jelképek világába emelte be az oroszlánokat, a múltban. Lovagi, királyi címerpajzsokon már biztosan nem fognak szerepelni, és a vallási vagy világi uralmat sem fogják jelképezni, mint egykor. Szépségük és örök játékosságuk folytán azonban a művészetbe vagy a mesékbe még bármikor bekerülhetnek.

 

Lévai Júlia

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum