|
|
Íme, a most született négyes ikrek. Anyjuk, Shirwane és apjuk, Basil 2010-ben érkezett Budapestre. A négy oroszlánkölyköt már húsvétkor is láthatta a közönség. |
Hányféle oroszlán létezik?
Az oroszlán (Panthera leo) a ragadozók rendjébe tartozó macskafélék családjának emlős tagja. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb nagymacska. A macskafélék egyik legősibb, ma már kihalt képviselői az ál-kardfogú macskák voltak. Ezek a leopárdhoz hasonló húsevő állatok 30 millió évvel ezelőtt éltek, Eurázsiában és Észak-Amerikában. Ma a legtöbb oroszlán Közép-Afrika és Dél-Afrika országaiban él: Botswana, Angola, Mozambik, Zambia vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Kelet- és Nyugat-Afrikában ennél jóval kevesebb példányukkal találkozhatunk. Európában, az (eddig) utolsó jégkorszakban az azóta kihalt barlangi oroszlánok is színesítették a képet, amelyeknek egy időben az amerikai kontinensen is élt egy rokonuk: a Panthera leo atrox vagy Panthera atrox. Afrikában főként a gyarmatosító európaiak mértéktelen vadászata miatt csökkentek egyes alfajok, amelyek közül a fokföldi oroszlánoké ki is halt.
A legnagyobb testméretű oroszlán-alfaj Afrikában a berber oroszlán volt, amelynek hímjei – vesztükre – egyedülállóan dús sörénnyel rendelkeztek. Ez a sörény sok uralkodót arra késztetett, hogy saját hatalma megtestesítőjét lássa az oroszlánban. Ezért például az ókori
Róma császárai száz számra vitettek berber oroszlánokat a cirkuszi viadalokhoz. Ez a kisebbik veszély volt rájuk nézve, mert a cirkuszokban többnyire a tigrisek ellen vetették be őket, és rendszerint az oroszlánok kerekedtek felül. A nagyobbik gondot a gladiátorversenyek jelentették, amelyeken viszont a különféle fegyverekkel harcoló embereket már nem győzhették le. Így Sulla, Pompeius és Julius Caesar idején egy-egy alkalommal akár négyszáz oroszlán is elpusztult az ilyen „szórakozások” során.
A berber oroszlánok utolsó, vadon élő példányát 1922-ben lőtték le, Marokkóban, ezért ma már csak állatkertben látható ez az alfaj, többnyire ott is más alfajokkal keveredve. 2005-től tudósok megpróbálják visszatelepíteni az oroszlánokat Észak-Afrika vadvidékére.
A múltban Eurázsiában is éltek oroszlánok, a Balkántól Kis-Ázsián és a Közel-Keleten át Indiáig. Ezek az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) alfajhoz tartoztak. Nagy méretük és nappali életmódjuk révén kiszolgáltatottabbak voltak, mint a tigrisek vagy a leopárdok, ezért az ember sokkal könnyebben megölhette ezeket. Utolsó, európai élőhelyük Görögország volt, ahol az első században haltak ki. Ázsiából a 20. század elején tűnt el az utolsó példányuk. Vadon élő ázsiai oroszlánok ma csupán az Északnyugat-India területén levő Gir-erdőben fordulnak elő – ott, ahonnan a budapesti állatkert indiai oroszlánjai is jöttek. A Gudzsarát állambeli rezervátum 1412 km² területén körülbelül háromszáz oroszlán él, további, alig háromszáz egyed pedig Európa és Ázsia negyvenhárom állatkertjének lakója.
|
Bármilyen furcsa, sörény nélküli hím oroszlánok is élnek. Ami nem azt jelenti, hogy megfosztották őket a hatalmuktól, hanem csupán azt, hogy nagyon meleg helyeken élnek. |
Hányféle oroszlán van a magyarországi állatkertekben?
Bár az állatkertekben az oroszlán a leggyakoribb nagymacska, tiszta formájában eddig, a nemrég behozott indiai oroszlánok megjelenéséig csak az ázsiait és a köznyelvben fehér oroszlánnak nevezett dél-afrikait (Panthera leo krugeri) tenyésztették.
Fehér oroszlánokban a Nyíregyházi Állatpark és a Szegedi Vadaspark látogatói gyönyörködhetnek. A különleges, fehérnek nevezett nagymacskák a valóságban nem albínók, hanem világossárgák. Ez az árnyalat az eredeti élőhelyükön, a száraz szavannákon jó rejtőszínként funkcionálhat a számukra, de csak a természetes ellenségeikkel szemben. Az emberek a kiváló alkalmazkodásuk ellenére is megtalálták őket, így szabadon élő példányt már csak 1994-ben láttak utoljára. Szerencsére néhány, elkerített vadaskertben vagy állatkertben gondosan tenyésztik a még megmaradt képviselőiket, emellett több szervezet is alakult a fehér oroszlán megmentésére és a természetes környezetébe való visszatelepítésére.
A nemzetközi állatkerti adatbázis (ISIS) adatai alapján a világ állatkertjeiben mintegy 230 fehér oroszlán él, ami nagyon alacsony szám. Szaporításukhoz a Szegedi Vadasparkba a nyugat-franciaországi Pont-Scorff állatkertből vettek egy hímet (Timba), és Belgrádból hoztak nőstényt (Nadja). Ahhoz, hogy biztosan tiszta alfajú utódok jöjjenek létre, egymástól távoli rokonságban álló példányokat kellett beszerezni.
|
A mesefilmek hőse, Kimba szintén egy fehér oroszlán, aki minden bajban tudja, hogy mit kell tenni. |
Keresztezhetőek-e az oroszlánok?
Az oroszlánok veszély nélkül párosíthatók közeli rokonaikkal, ám nagymacska-hibridek szinte csak fogságban jönnek létre. Az egyedüli ismert, természetes hibrid az oroszlán és a leopárd kereszteződéséből született marozi. Az állatkertekben tigrisekkel szokták pároztatni az oroszlánokat, és a magyarban vagy oroszgrisnek, vagy tigoroszlánnak nevezik az utódokat. Angolul a nevük a lion és tiger szavak alapján vagy liger vagy tigon.
A ligerek esetében az apa az oroszlán, ezért ott a nőstény oroszlán növekedésgátló génje már nincs jelen, így a hibridek nagyobbak lesznek szüleiknél. A ligerek mindkét szülő tulajdonságaiból örökölnek valamit, így például a tigrisektől a víz kedvelését, az oroszlánoktól pedig a szőrzetük színét. A hím ligerek meddők, ám a nőstény ligerek gyakran termékenyek.
A tigonoknál viszont az apa a tigris, ezért a nagyságot meghatározóan befolyásoló, örökítő gén a nőstény oroszlántól kerül az utódba. Így a tigonok gyakran eléggé kicsik, csupán 150 kilogrammosok lesznek. És bár a fülük kerek, a házimacskákhoz hasonlítanak. A hím tigonokhoz hasonlóan a hím tigroszlánok is meddők, egyszerre pöttyösek és csíkosak, a szemük pedig sárga. A nőstény liger és a nőstény tigon képes a szaporodásra, ha fajtiszta oroszlánnal vagy fajtiszta tigrissel párosítják.
Az oroszlán a jaguárral is keresztezhető, s az ebből születő utódok az amerikai állatkertekben a legnépszerűbb állatok közé tartoznak. Ám ezek már biztosan nem számíthatnak arra a fajta népszerűségre, amely a jelképek világába emelte be az oroszlánokat, a múltban. Lovagi, királyi címerpajzsokon már biztosan nem fognak szerepelni, és a vallási vagy világi uralmat sem fogják jelképezni, mint egykor. Szépségük és örök játékosságuk folytán azonban a művészetbe vagy a mesékbe még bármikor bekerülhetnek.
Lévai Júlia
|