Mitől olyan különleges a Föld?
Jelenlegi ismereteink szerint a világűrben a Föld az egyetlen bolygó, amelyen élet van. Szülőbolygónkat légkör veszi körül. Ez egy gázburok, és a benne lévő oxigén teszi lehetővé, hogy lélegezzünk. A Földön vizet is találunk, amely nélkül szintén lehetetlen volna az élet. A harmadik nélkülözhetetlen feltétel a Nap melege. Bolygónk éppen ideális távolságra kering a Nap körül. Ha közelebb keringene, akkor olyan forróság volna, hogy az összes víz elpárologna, ha távolabb, akkor túl hideg volna, az óceánok és a tengerek befagynának. Ha megnézzük a szomszédos bolygót, a Marsot, láthatjuk, milyen is egy ilyen dermedt bolygó. A Marson sokkal hidegebb van, mint a Földön. Vizet ott is találhatunk, ám jég formájában. A kutatók eddig nem bukkantak élet nyomára a Marson.
Miért nem üreges a Föld belseje?
Bolygónk egy hatalmas gömbre emlékeztet. Felszínét elképzelhetetlen távolság, 6371 kilométer választja el a középpontjától. A tanzániai Dar es-Saalam városa ilyen távolságra van Budapesttől. Az ember sokáig nem tudta elképzelni, milyen lehet a Föld belseje. Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regényében hatalmas barlangokat és egy föld alatti óceánt képzelt el. A valóságban a Földet három – szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú kőzetből álló – egymás fölött elhelyezkedő réteg alkotja. Barlangokat csupán a földkéregben, a legfelsőbb rétegben találunk, ahol mi is élünk. Lejjebb egészen egyszerűen nem létezhetnek üregek. A Föld középpontja felé haladva a fölső rétegek miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a kőzetre. Ráadásul lefelé egyre nő a hőmérséklet, olyannyira, hogy bizonyos mélységben a kőzet képlékennyé válik. Pont úgy, mint a kovácsműhelyben felizzított vas. A barlangot nagyon gyorsan összenyomná a ránehezedő kőzet iszonyatos súlya.
Hogyan mozognak a földrészek?
Fogadjunk, hogy képtelen vagy egyhelyben állni! Bizony. Még akkor is mozogsz, ha szilárdan megveted a lábadat, és egyetlen lépést sem teszel. Akár akarod, akár nem, arrébb kerülsz! A talaj, amin állsz, ugyanis nem más, mint az egyik mozgásban lévő hatalmas kőzetlemez. A földkéreg hét nagyobb és ötven kisebb lemezből áll. Bár ezek szorosan egymás mellett helyezkednek el, mint egy kirakójáték darabjai, mégis arrébb-arrébb mozdulnak. A folyamat elnevezése lemeztektonika.
A lemezek egy képlékeny, nyúlós kőzetrétegben lebegnek, hasonlóan, mint a jéghegyek a tengerben. Ám azoknál lényegesen lassabban haladnak a folyékony halmazállapotú, ám sűrű kőzetrétegben.
A földrészek elmozdulása olyan minimális, hogy mi nem is érzékeljük. Európa is egy folyamatosan mozgásban lévő óriási kőzetlemezen helyezkedik el. Kontinensünk egy év alatt nagyjából két centivel távolodik el Amerikától.




|