Ősi hüllők birodalma - Dinoszauruszok

:
 

Sok millió évvel azelőtt, hogy az ember megjelent a Földön, a dinoszauruszok súlyos léptei alatt rengett a talaj. Az égen repülő őshüllők köröztek, miközben a világtengerekben a félelmetes fogazatú, nagy testű Plesiosaurusok indultak zsákmányra vadászni. Milyen gyorsan futott a Tyrannosaurus rex? Miért volt okos és megfontolt a Triceratops? Milyen lehetett a Bakony sárkánya az iharkúti leletek tanúsága szerint?


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

A jura dinoszauruszai
A jura 201 millió évvel ezelőtt kezdődött. Az ég felé törő növények több helyen már végeláthatatlan erdőségeket alkottak. Árnyékukban újabb és újabb hatalmas termetű növényevők fejlődtek ki. Legnagyobbra a hosszú nyakú, lenyűgöző Sauropodák nőttek. A Diplodocus 27 méter hosszú is lehetett, és felnőtt korában a testtömege a 15 tonnát is elérhette. Ez felér négy mai elefánttal. A Diplodocus iszonyatos súlyát az elefántokéhoz hasonló, négy oszlopszerű láb tartotta.

Elképesztő erő
A Diplodocus azonban eltörpült a késő jura leghatalmasabb dinoszaurusza, a Brachiosaurus mellett. A kargyíknak is nevezett Brachiosaurus súlyát a tudósok 80 tonnára becsülik. Erős mellső lába több mint négy méter hosszú volt. A hátsó lábai valamivel rövidebbek voltak, így a háta a fara felé lejtett. Kis feje a talajtól tizenkét méterre volt, így a fák csúcsáról még azokat a leveleket is le tudta legelni, amelyeket a többi állat nem ért el. A Sauropodák abban is hasonlítottak a mai elefántokhoz, hogy valószínűleg csordában éltek. Megkövesedett csapásaik árulkodnak arról, hogy közösen vonultak legelőről legelőre. A fiatal állatok mindig középen mentek. Hatalmas testük és a csoportos életmód távol tartotta tőlük még a legnagyobb ragadozókat is. A jura időszakban a növényevők feltehetőleg azért nőttek ilyen hatalmasra, mert halálos versenyfutás kezdődött köztük és a húsevők között. A Sauropodák végül azért kerekedtek felül, mert még a leghatalmasabb ragadozóknál is tízszer nagyobbra nőttek.

Tüske és vértezet
A Stegosaurus lényegesen kisebb termetű volt, ám annál fenyegetőbben nézett ki. Az erdők aljnövényzetében keresett magának páfrányt és zsurlókat. A farka végén meredező tövisekkel védekezett. A hátán kétsoros taréjszerű csontlemezekre valószínűleg a szaporodási időszakban volt szüksége, illetve a test hőszabályozásában játszhattak szerepet.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum