|
Ásványok és kőzetek a hétköznapokban
Nem minden ásvány olyan értékes, mint a gyémánt, amelyből ékszer készül, ám ásványok nélkül elképzelhetetlenek lennének a hétköznapjaink. Már az ébredéstől az iskolába érkezésig is sokféle ásvánnyal és kőzettel találkozol. Sőt az ásványok testünk fontos alkotórészei.
Ásványok éjjel-nappal
Anya kávéscsészéje kemény porcelánból készült, amelyet kaolin, földpát és kvarc keverékéből égetnek ki. A reggeli lágy tojás héja kalcit. Apatitnak hívják azt az ásványt, amely a fogzománcunk és csontjaink keménységéért felelős. A sótartóból parányi kősókristályokat szórunk a tojásra. A kisbabák popsijára vagy izzadásgátlóként használt hintőpor a talk nevű ásvány pora. És a felsorolásnak még nincs vége: az iskolai táblakréta gipsz vagy kalcit, a ceruza hegye pedig grafit. A járda is különféle kövekből készülhet. A gránitlapok kavicságyban fekszenek, a köztük lévő hézagokat pedig homokkal töltik ki. Az iskola épületét többféle kőzetből építik. A háztetőkön lévő napelemekhez szükséges szilíciumot kvarcból állítják elő. Az ásványok felhasználási területe szinte végtelen, hiszen számtalan, az ember számára fontos tulajdonságuk van. Vezethetik például az áramot, megtörik a fényt, kinyerhetők belőlük az ember által használt fémek. Több ásványt a keménysége miatt csiszolásra vagy polírozásra használnak, és puha ásványokból készül a ceruza vagy a hintőpor. Ékszerek és szerszámok is készülnek ásványokból. A mikrochip sem készülhetne el a szilíciumból álló félvezetők nélkül.
Ásványok a környezetvédelemben
Ásványokkal lehet ártalmatlanítani az ipar által termelt káros anyagokat. A kéntartalmú gázt kibocsátó kéményekbe ásványokból álló szűrőket építenek be. A filterekben oltott mész található, amely a kénnel egyesülve ártalmatlan gipszet alkot. Az Elba sokáig Európa egyik legszennyezettebb folyója volt. A vizet ásványok segítségével tisztították meg a nehézfémektől. A folyómeder iszapjában lévő káros anyagokat sikerült az utóbbi évtizedben a felére csökkenteni.
Mi a biomineralizáció?
A mineralógusok nemcsak az ásványokat tanulmányozzák, hanem az élőlények titkait is igyekeznek ellesni. Így jöhetnek létre olyan új, különleges tulajdonságú anyagok, mint az ipari kerámiák. A rágcsálók híresek a törhetetlen, éles fogaikról. A kutatók kiderítették, hogy a mezei egér fogzománcában háromdimenziós összefonódás van az apatit ásvány nanoméretű szálai közt. Az ennek mintájára összefont kerámiaszálak - rendkívüli terhelhetőségük miatt - az iparban is fontos szerephez jutnak.
A tengeri sün akár 30 cm hosszú tüskéket is növeszthet a merev kalcitból. A tiszta kalcitból álló tüskék már a legkisebb megterhelésre összetörnének. A tengeri sün ezért olyan bio-ragasztóanyagot termel, amely hajlékonnyá teszi a tüskét, így az a tenger hullámzásának is ellenáll. A csillogó gyöngyház összeragasztott parányi aragonitlemezkékből áll, háromezerszer szilárdabb, mint a tiszta ásvány.
|
