Mi köze a húsvétnak a Húsvét-szigethez?

2008. március 24., 18:25
 

Húsvét – húsvéti tojás, húsvét hétfő – locsolkodás… ismerős fogalmak. De vajon tudjátok-e, mi köze a húsvétnak a Húsvét-szigethez? Talán ott lakik a húsvéti nyuszi? Honnan kapta a Csendes-óceán egyik szigete ezt a nevet? Hogyan keletkezett? Miért nevezik a világ egyik legnagyobb szabadtéri szoborparkjának? Miért nyilvánította az UNESCO a Világörökség részévé? Kik élnek ott és milyen nyelven beszélnek?


 

A válasz egyszerű: 1722. április 6-án a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetője, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel ezt a Dél-Amerika és Ausztrália között fekvő szigetet. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét-sziget). A benszülöttek Rapa Nui-nak azaz Nagy Evező-nek hívják, de elterjedt a költői "A világ köldöke" (Te Pito o Te Henua) elnevezés is.

A sziget vulkáni eredetű. A sok kráter és föld alatti lávabarlang is ezt bizonyítja.
Ebben a térségben az óceán fenekén hatalmas, láthatatlan kéreghasadék van, amelyet keresztirányban egy másik törésvonal keresztez: annak idején a találkozási ponton olyan nagy mennyiségű bazaltláva tört fel, hogy csúcsa a víz fölé tornyosult.
A sziget derékszögű háromszöghöz hasonló alakját három vulkán összenövése alakította ki.

A sziget legismertebb látványossága a hatalmas kőszobor-csoport (moai). A 10 méternél is magasabb alakokat - melyek jellegzetessége, hogy csak deréktól felfelé formázták meg őket, hosszúkás a fejük, hosszú az orruk és a fülük - bazalttufából faragták ki, a fejükön lévő cilinder alakú kalapok (pukaó) pedig vörös vulkáni tufából készültek.

A Rapa-Nui Nemzeti Parkot, ahol ezek a szobrok is láthatóak az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította.

A Húsvét-sziget Chile tartománya. Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől, csakúgy, mint a Csendes-óceán többi szigetétől. Területe 166 km2. Lakosainak száma 2770, melynek egyharmada chilei tisztviselő és katona.
A hivatalos spanyol nyelven kívül, már csak kevesen beszélik a rapanui nyelvet, ami a polinéz egyik nyelvjárása. Legnagyobb települése Hangaroa a nyugati parton fekszik. A házak, a középületek, de még az öltözködés is chilei stílusú, mely kiegészül a helyi flóra motívumaival. Szokásos eledel a languszta, tonhal, édesburgonya és a táró.

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum