|
Megatrendek
Napjaink jövőkutatói egy dologban biztosak: a jövő nincs eleve elrendelve, ezért aztán nem is lehet pontosan megjósolni. A véletlen ugyanis jelentős tényező volt a világegyetem kialakulása, az élet megjelenése, a különböző fajok kifejlődése, és a történelem alakulása során is. A jövő ezek szerint nyitva áll. Ennek dacára nem vagyunk kiszolgáltatva a véletlennek, mivel a jövőt meghatározó tényezők a múltban és a jelenben alakulnak ki. Vannak tehát olyan hosszú távon ható folyamatok, amelyek nagy valószínűséggel a jövőben is érvényesülnek. Ilyen például az évtizedekkel ezelőtt elkezdődött és még ugyanennyi idő múlva is zajló felmelegedés. Aki a jövővel foglalkozik, az biztos lehet benne, hogy az éghajlatváltozás kérdései még 2050-ben is aktuálisak lesznek. John Naisbitt, amerikai jövőkutató 1982-ben a megatrend nevet adta a hosszú évtizedeken át ható, világszerte érvényesülő folyamatoknak.
Milyen megatrendek léteznek?
A megatrendek a jövőkutatók segítségére vannak, mivel ezek egy hosszabb időszakon keresztül fejtik ki hatásukat, így kiszámíthatók. Éppen ezért nagy szerepet játszanak a szcenáriók elkészítése során. A nagyvilág kutatói ugyanakkor nem értenek egyet abban, hogy milyen változásokat és folyamatokat lehet ténylegesen megatrendnek tekinteni. Természetesen az éghajlat megváltozását senki sem vitatja. Ugyanez igaz a demográfia átalakulására is, vagyis arra, hogy lassan megváltozik az emberiség korosztályonkénti eloszlása.
A városiasodás is megatrend: egyre többen költöznek városokba (főként nagyvárosokba), így azok még tovább növekednek, miközben vidéken csökken a népesség. Ugyancsak megatrend a csipek, számítógépek és az internet egyre jobban terjedő használata, amit mindenütt jelenlevő intelligenciának is neveznek. Mind több és több eszköz küld és fogad adatokat az internetről. A jövőkutatók jelenleg kereken húsz megatrenden dolgoznak.
A technológiák egyesülése
További megatrend a technológiák konvergenciája, vagyis összeolvadása. A korábban elkülönülő tudományágak és technológiák egyesülnek. A média területén különösen könnyű tetten érni ezt a változást. Még harminc évvel ezelőtt is eltérő eszközök kellettek az írott, a képi és a hang által közvetített információkhoz: erre szolgált a könyv, a sajtó, a rádió, a televízió, a telefon, a hangszalag vagy a hanglemez. Mindennek megvolt a maga sajátos technológiája, és egymástól függetlenül gyártották, értékesítették és használták őket. Manapság például akár egyetlen okos-telefonon keresztül is használhatjuk valamennyit. Ugyanez a fejlődés számos más területre, sőt magára az emberre is érvényes. Az autó keréken guruló számítógéppé változik, otthonunkból okosház válik, vagyis intelligens érzékelőkkel és gépekkel teli lakóhellyé, amelynek elemei egymással és a külvilággal is kommunikálnak és együttműködnek. Okostelefonon irányítjuk otthonunk működését, és ugyanez a készülék a bőrünk alá ültetett csipen keresztül az egészségi állapotunkról is tudósít, például jelzi a vérnyomásunkat, a pulzusunkat vagy a vércukorszintünket. Ezeknek a széles körben integrált technológiáknak a kifejlesztése a különféle tudományok együttműködését igényli: informatikusok, orvosok, biológusok, anyagkutatók, mérnökök és vegyészek szoros együttműködésben dolgoznak. Ez a megatrend még hosszú évtizedeken át fontos szerepet fog játszani.
|
