A vasút meghódítja a Vadnyugatot
Az angliai vasút sikere világszerte felkeltette az érdeklődést a találmány iránt. Az amerikai vállalkozók óriási lehetőséget láttak benne a szállítási nehézségek megoldására. Észak-Amerika keleti területein ugyanis mindössze néhány hajózható csatornán lehetett nagyobb mennyiségű árut szállítani. Ló vontatta postakocsit vagy szekeret használtak fuvarozásra. Különösen a városi építkezéseknél használt szálfák és kövek szállítása volt költséges és nehézkes. 1837. április 27-én aztán néhány vállalkozó Ohio Railroad néven megalakította az USA első vasúttársaságát. Három évvel később pedig megnyitották az első vasútvonalat Baltimore és a Potomac folyó között.
Angol mozdonyok Amerikában
A mozdonyokat azonban Angliából kellett beszerezni, mert az amerikai vasművekben és kovácsműhelyekben hiányzott a gyártáshoz szükséges szaktudás. Az első években több mint száz gőzös érkezett Angliából a tengerentúlra. Többet maga George Stephenson szállított. Az angol gyártmányokat viszont nem mindenhol tudták használni, mert a lóvasút sínjei nem bírták el a hatalmas gépeket. A gőzmozdonyok ráadásul a városokban nem tudták bevenni a szűk kanyarokat.
Hüvelyk Matyi megmutatja, mit tud
Peter Cooper amerikai vállalkozó emiatt kezdte el tanulmányozni az angol gyártmányokat. Végül 1830-ban a Baltimore mellett működő vasgyárában megépítette a Tom Thumb (Hüvelyk Matyi) névre keresztelt saját mozdonyát, ami a szűken kanyargó városi síneken is képes volt közlekedni. Sőt Cooper bevállalta, hogy gépét egy lovas kocsival versenyezteti. Hüvelyk Matyi, az első amerikai mozdony majdnem meg is nyerte a versenyt, csak egy műszaki hiba miatt győzött mégis a ló. Az új találmányért azonban annyira lelkesedett mindenki, hogy semmi nem állhatott az útjába: 20 évvel később az USA vasúthálózata már csaknem 50 000 kilométert tett ki.
Keresztül a kontinensen
New Yorkból San Franciscóba azonban még sokáig nem lehetett vonattal eljutni. Igaz, tervezték, hogy vasútvonallal kötik össze a keleti és a nyugati partot, de közbejött az 1861-től 1865-ig tartó amerikai polgárháború. Két nagy vasúttársaság, a Union Pacific és a Central Pacific csak ezután kezdte meg a kontinenst átszelő vaspálya kiépítését. A két táraság által lefektetett sínek 1869. május 10-én Salt Lake City közelében találkoztak össze. A sínek utolsó darabjait aranyszeggel rögzítették. Az új vasúton mindössze nyolc nap alatt lehetett keresztülutazni az észak-amerikai kontinensen. Ezután az USA-ban rohamtempóban épült ki a világ leghosszabb sínhálózata. A vasútnak köszönhető az óriási kontinens gyors benépesedése. Amerre kiépült a pálya, sorra új városok nőttek ki a földből. Rengetegen költöztek az ország addig lakatlan belsejébe.
|