| |
 |
|
Nike, a szőnyegmintás piton az ausztráliai Queensland egyik házának medencéjében próbálta vízbe fojtani a vérét szívó kullancsokat, ám ez nem sikerülhetett neki. Az emberek segítsége nélkül belepusztult volna a támadásba. |
Nem a víz az ellenszerük
A BBC beszámolója szerint (magyarul ld. itt) az ausztráliai Queensland egyik házában találtak rá a lakók egy szőnyegmintás pitonra, amely a hátsó kertjük medencéjébe kúszott be. Kihívták az állatvédőket, akik a Currumbin vadvilág-rezervátumba szállították be a közben Nike-nak elnevezett pitont. Sejtették, hogy valami baja lehetett, hiszen a kígyók közismerten nem szeretik a vizet, tehát ezt a példányukat is valamiféle kényszer hajthatta bele a medencébe. Akikor megvizsgálták, rögtön látták, hogy teli van kullancsokkal. A vérszívókat nem volt könnyű kioperálni a testéből, de végül ez már csak azért is sikerült, mert az állat eléggé le volt gyengülve ahhoz, hogy ne tudjon nagy erővel tiltakozni a beavatkozás ellen. A kígyók gyakran szednek össze kullancsokat azoktól az állatoktól, amelyekkel a szabadban érintkeznek, de ezek általában csak kis mennyiségben okoznak számukra problémát, és hamar meg is szabadulnak tőlük. Ha azonban ekkora mennyiségű élősködő található egy állaton, akkor amögött már komolyabb probléma is lehet. A kígyók befogásával foglalkozó Tony Harrison úgy gondolta, hogy valamilyen betegség támadhatta meg a kígyót, amely ettől nagyon legyengült, keveset mozgott, és ezért vált a kullancsok egész hadseregének szabad prédájává. Azt pedig már az életösztöne diktálta, hogy ha vízbe merül a támadóival együtt, akkor azokat el tudja pusztítani. Csakhogy a kullancsok hosszú ideig életben maradnak úgy, hogy a fejük egy állat testében van, a saját testüket pedig víz veszi körül, így a piton hamarosan belepusztult volna a helyzetbe, ha az emberek nem segítenek rajta. Szerencsére azonban megmentették, de még hosszú ideig benn kell maradnia a rezervátumba, hogy az alapbetegségéből is kigyógyítsák.
Milyen állatok vérét szívják még a kullancsok?
A kullancsok leggyakrabban az emlősökre tapadnak rá, de emellett kígyókon, gyíkokon és madarakon is élősködnek.
 |
|
Ez az ékszerre emlékeztető kullancs a kutyákra nézve életveszélyes babéziózis betegségét terjeszti. A neve Dermacentor reticulatus. |
A kullancs ízeltlábú állat, ezért a fejlődési ciklusa egyes szakaszait a vedlés választja el egymástól. Növekedése során a petéből lárva kel ki, amelynek még csak hat lába van, és nem szaporodik. Több lárvastádium után a nimfa állapotok következnek, amelyben a nimfáknak már nyolc lábuk van, de még mindig nem szaporodnak. A kifejlett állat, vagyis az imágó szintén nyolc lábú és ivarosan szaporodik: a párzás után petéket rak.
Az emlősöket elsősorban a kifejlett formájukban célozzák meg, de a lárváik madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján a tudósok kétgazdás vagy háromgazdás fajokat különböztetnek meg. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Különbözőségük azt is befolyásolja, hogy egysejtűn, baktériumon vagy vírusfertőzésen alapuló járványokat okoznak-e. Magyarországon pl. a partifecske-kolóniákban tömegesen él az Ixodes lividus, amelynek életciklusa sokkal egyszerűbb és gyorsabb tempójú a többinél. Ezzel az életciklusával a faj a partifecske fiókáinak kizsákmányolására specializálódott. A Felső-Tisza-vidéken éppen ezért jelentős kutatások folynak a kullancsok terjesztette betegségekkel kapcsolatban, de más madárfajoknál is vizsgálódnak. Nemrég egy másik madárfaj egyedeiben az embert is veszélyeztető Lyme-kór okozóit mutatták ki.
Más földrajzi területeken viszont gyíkokra specializálódott kullancsokra találhatunk.
Miért fontos a kullancsok tanulmányozása?
A Kárpát-medencében a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) a leggyakoribb. Ez a vérszívás során Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást de egyéb fertőzéseket is terjeszthet az emberek körében. Az egyéb emlősökre – pl. kutyákra, macskákra – nézve Közép-Európában a Dermacentor reticulatus faj a veszélyes, mint a tularémia vagy a kutyababéziózis nevű betegségek kórokozójának terjesztője.
A tularémia, más néven nyúlpestis során a kullancs csípése nyomán az állat testén igen fájdalmas bőrfekély keletkezik, de emellett nyirokcsomó-gyulladást vagy tüdőgyulladást is okozhat a kullancscsípés. A betegség antibiotikummal jól gyógyítható, de kezelés nélkül az állat bele is halhat. Mivel a betegség fertőző, a tünetek észlelése után a betegséget azonnal be kell jelenteni a járványügyi hatóságoknál. A kikezelt betegség az esetek többségében védettséget ad az állatnak.
A babéziózis Európában kizárólag a kutyákat szokta megtámadni, de pl. az USA területén az embereket is veszélyezteti, az ún. Nantucket-szigeti láz formájában. A kutyánál arról lehet észrevenni a betegséget, hogy hirtelen nagyon magas lesz a láza, elesett lesz és kedvetlen, sőt, idegrendszeri tünetei – rángások, kiszámíthatatlan reakciók – is jelentkezhetnek. Emellett a vizelete annyira megsötétedik, hogy szinte a feketekávéhoz lesz hasonló. Az ilyen esetekben azonnal orvost kell hívni, mert e nélkül a kutya ebbe is belehalhat.
A kutatóknak ugyanúgy kell tanulmányozniuk a kullancsok által terjesztett járványokat, mint minden egyéb járványt, hiszen azok kórokozói idővel ugyanúgy alkalmazkodnak az ellenük kifejlesztett gyógyszerekhez, és már csak emiatt is követni kell az alakulásukat.
A kullancsok által megtámadott emlősökön azonban általában nehezebb kísérletezni, ahogyan a madarakon is. Ugyanakkor például a gyíkok könnyen elhelyezhetők és vizsgálhatók.
Egy beszámoló szerint 2007-ben és 2008-ban összesen 186 hüllőt gyűjtöttek össze Gödöllő mellett, három fajból: a zöld gyík (Lacerta viridis), a fürge gyík (Lacerta agilis) és homoki gyík (Podarcis taurica) fajából. A gyíkokról összesen 472 kullancsot (324 lárvát és 148 nimfát) távolítottak el. A mintákból a kutatók kivonják a DNS-t, és ennek birtokában kezdik kutatni, hogy vajon melyik kórokozó a fehérjelánc melyik szakaszához kapcsolódik, majd ebből kiindulva keresik a hatástalanítása lehetőségeit.
A kullancsok terjesztette betegségek feltárásában és az ezekre adható gyógyszerek kikísérletezésében ezért igen sokat köszönhet a tudomány a gyíkoknak is.
Lévai Júlia
|
