Reneszánsz év - Milyen volt az iskolában? |
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
Tudtad, hogy 2008 a RENESZÁNSZ ÉVE? Mit jelent ez? Miért éppen ebben az évben ünnepeljük ezt a régi, díszes korszakot? Erre a kérdésre nemcsak a Mi MICSODA sorozat történelmi tárgyú részeiből vagy a népszerű Történelembúvár - Magyar történelem I. című kötetéből kaphatsz választ, hanem itt és most is, ha elolvasod a cikkünket. Jó szórakozást! |
||||||||||||||||||||||||||||
| Mit ünneplünk idén? Ötszázötven évvel ezelőtt január 24-én trónra lépett Mátyás király. A Reneszánsz év ezért 2008. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján indult, és egy évvel később épp ugyanezen a napon ér véget. A rendezvények azonban nem csak Mátyás királyról szólnak. 2008-ban kiállításokkal, konferenciákkal, valamint családi és gyerekekprogramokkal idézik meg az országban sok helyütt a reneszánsz világát. Reneszánsz az iskolában
Mit tanulsz az iskolában erről a korszakról? Például, hogy Mátyás király feleségül vette aragóniai Beatrixot? Hogy Vitéz János 1465-ben lett esztergomi érsek? Megismerted már Balassi Bálint Egy katonaének című versét? Inkább a Pannónia dicsérete tetszik jobban Janus Pannonius tollából? Ma már nehezen képzeljük el, milyen volt, amikor 1430 májusában elfogták Jeanne d'Arc-ot, az orleans-i szüzet, és Angliába küldték. Vagy amikor Bethlen Gábor 1620-ban országgyűlést hívott össze Besztercebányára, és törvényt hoztak a három vallásfelekezet egyenjogúsítására. Bizonyára sok évszámot, nevet és eseményt kell megtanulnod a reneszánsz korszakához kapcsolódóan. De vajon mit és hogy tanultak a reneszánsz korban élt diákok? Iskola a reneszánszban Az alapfokú oktatást a reneszánsz idején a káptalani-, városi- és plébániaiskolák végezték. Képzeld el, hogy a legtöbb falusi, mezővárosi iskolában a plébános tanított, vagy legfeljebb olyan világi tanító, aki maga is csak olyan iskolát végzett, amilyenben a későbbiekben tanított. Ennél jóval magasabb szintű oktatást nyújtottak a káptalani iskolák. Az iskolában elsősorban papi pályára készülő diákokat oktattak. Az iskola alsó tagozatán olvasást, írást, az elemi latin szókincset és az alapvető latin ragozásokat sajátították el a kisdiákok. Többéves tanulás után, az iskola felső tagozatát elérő tanulók már egyéni képzésben részesültek. Ez olyan, mintha ma magántanuló lennél. A káptalani-városi iskola elvégzése elég volt ahhoz, hogy a diák iskolamesterként, írnokként állást kapjon.
A hallgatók többsége - a magas költségek miatt - csak néhány évig járt egyetemre, tanulmányait nem fejezte be. Aki mégis szeretett volna felsőfokú tanulmányokat végezni, annak külföldre kellett utaznia. A legtöbb magyar hallgató Bécs és Krakkó egyetemére járt, de a 15. század második felétől az itáliai egyetemekre is sokan bekerültek. Általában csak a bölcsészkart végezték el, amelynek célja az volt, hogy az ún. "hét szabad művészet" ismereteinek elsajátításával megalapozzák a későbbi tanulmányokat. Két év után borostyánkoszorús (baccalaureus), további két év után artium magister fokozatot szerezhettek, ennek birtokában kezdhették meg a jogi, teológiai vagy orvosi tanulmányaikat. Mátyás egyetemet akart 1465 elején Mátyás király azzal a kéréssel fordult II. Pál pápához, hogy engedélyezze Magyarország egyik városában az egyetemalapítást. Majd 1467. július 18-án Vitéz János esztergomi érsek már arról értesítette Pozsony hatóságát, hogy Mátyás akaratából, a pápa jóváhagyásával a városban egyetemet létesítenek. A pozsonyi a harmadik egyetemalapítási kísérlet volt Magyarországon: Nagy Lajos uralkodása alatt Pécsett, Zsigmond király idején Óbudán kezdte meg működését egyetem, de mindkettő néhány év után megszűnt.
Vitéz János megbuktatta A pozsonyi egyetem sorsát feltehetőleg az pecsételte meg, hogy alapítója és az egyetem első kancellárja, Vitéz János érsek 1471-ben összeesküvést szervezett a király ellen. Vitéz bukása magával rántotta a még kialakulatlan egyetemet is. Mátyás ezek után a domonkosok budai főiskoláját támogatta, ebből azonban nem sikerült egyetemet létrehozni. Ha még több érdekességet olvasnál arról, hogyan született a tankönyv, kaptak-e ösztöndíjat a diákok vagy hogy mihez kellett nyelvtudás abban a korban, lapozd fel a Történelembúvár – Magyar történelem I. kötetét, amelyből sok izgalmas információt megtudhatsz nemcsak a reneszánsz, hanem a többi korszakról is. |
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
