Befagyott a Niagara-vízesés

2006. június 10., 18:28

Mielőtt bárki is nagyon megijedne, gyorsan eláruljuk, nem most fagyott be a világ egyik legismertebb vízesése. Viszont 1936-ban vagyis kereken hetven évvel ezelőtt olyan nagyon hideg volt Észak-Amerikában, hogy összefüggő jégtakaró fedte be a Niagara-folyót. A vízeséshez sok különös és érdekes történet kapcsolódik. Ezek közül gyűjtöttünk csokorba néhány igazán meglepőt.

Dübörögve hull a mélybe a Niagara-vízesés víztömege.

A Niagara-vízesés két hatalmas ágból áll. A nagyobbik zuhatag Kanada területén található, míg a valamivel karcsúbb az USA oldalán zuhog a mélybe. Az amerikai oldalon New York államot találjuk, ám ez az állam nem azonos New York városával. A Niagara-folyó ötszáz évvel ezelőtt még egy lakatlan vadonon keresztül folyt, ma viszont már a vízesés két város között dübörög a mélységbe. Talán nem meglepő, de a kanadai városnak az a neve, hogy Niagara Falls. Viszont amikor átlépjük az amerikai határt, akkor ugyanoda érkezünk, ahonnan elindultunk vagyis vissza Niagara Fallsba. Ez azért lehetséges, mert az amerikai városnak is pontosan az a neve, mint a kanadainak! Nem valami leleményes emberek csinálhatták arrafelé a térképeket!

Észak-Amerikában hatalmas tavak fekszenek az amerikai-kanadai határvidéken. Ezek egyike, az Erie-tó táplálja vizével a vízesést. Ha szemben állunk a Niagara-vízeséssel, akkor balra látjuk az amerikai oldalt, míg jobbra van vízesés kanadai zuhatagja. A folyam két ága a Kecske-sziget miatt válik szét. A kanadai zuhatag alakja felkeltette az emberek figyelmét. Alapos megfigyelés után úgy döntöttek, hogy az leginkább egy patkóra emlékeztet, ezért azóta is Patkó-zuhatagnak hívják. Az amerikai oldal 363 méter széles, a kanadai nagyobb, 792 méteres. 1954-ig a két ág egyforma magasságból zuhogott a mélységbe. Ekkor azonban egy hatalmas sziklaomlás kőtörmelékkel töltötte fel az amerikai oldalt. Az USA nagy bánatára az ő vízesésük ma már csak 21 méter mély (vagy magas, ha a másik oldalról nézzük), míg a kanadai büszkén 52 métert bukik alá.

Sok víz lefolyt már Niagara-vízesésen. 1905 óta nagyteljesítményű vízierőművek használják fel áramtermelésre a folyam erejét. Ehhez persze el kell vezetni a víz egy részét. A környékbeliek persze okos emberek, tudják, az idegenforgalomból sokkal több pénzhez juthatnak, mint az áram eladásából. Éppen ezért nappal kevesebb vizet vesznek ki a folyóból. Bezzeg éjszaka vagy télen, amikor nincsenek ott a turisták! A környezetvédők sem mérgesek a vízkorlátozás miatt. Amióta kevesebb víz áramlik keresztül a folyó medrén, nem kopik olyan gyorsan a vízesés pereme. 1906 előtt a Niagara-vízesés évente két métert kopott. A vízierőműveknek köszönhetően a vízesés ma már csak 35 centimétert kopik évente.

1969-ben elzárták a vízesés amerikai oldalát!

A legtöbben meglepődnek, amikor eláruljuk, bizony előfordult, hogy elzárták a Niagara-vízesést! 1969-ben öt hosszú hónapon át száraz maradt az amerikai oldal. A szakemberek azt akarták megnézni, hogy milyen állapotban vannak a vízesés sziklái. Eredetileg még a lehullott sziklatörmeléket is el akarták hordani, de kiderült, ez nagyon sok pénzbe került volna.

1936-ban különösen hideg szelek fújtak a két ország határvidékén. Farkasordító, sarkvidéki hideg levegő áramlott le északról. A Niagara-vízesés fölött gyakran befagyott a folyó. Most viszont nagyon sok jég sodródott le az Erie-tó felől. Decemberre az egész tó befagyott. A Niagara-vízesés felszínét jégréteg vonta be, és a mélyben egyre kevesebb hely maradt a víznek. Szerencsére nem történt természeti katasztrófa, de az emberek az egyik reggel arra ébredtek, hogy a híres vízesés a fenekéig befagyott. A rendkívüli látványosság tizenöt napon át tartott. Aztán megenyhült az idő, és a víz újra folyni kezdett.

	Nyomtatóbarát verzió
	Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
	Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek