Az illemhely története

2006. június 20., 12:51
 

Gondoltad volna, hogy az a fürdőszoba, melyet nap mint nap te magad is használsz, csupán 150 éve létezik? Ami számunkra teljesen természetes, az a régi korok emberének nagy újdonság volt. Ha velünk tartasz az időutazásban, sok meghökkentő érdekességet tudhatsz meg cikkünkből, mely a régi hétköznapok berkeibe vezet.


 
Korunk fürdőszobája
Ma már teljesen magától értetődő, hogy az ember lenyom egy gombot, és a vízöblítés segítségével minden eltűnik.
A középkorban azonban ez egészen máshogy nézett ki. Akkoriban sok város szinte eltűnt a szeméthalmok és a szennyvíz alatt. Az emberek az éjjeliedényeik tartalmát és szemeteiket egyszerűen kiborították az ablakon. Igaz, mivel a törvény megkövetelte, előtte és utána éles kiáltással figyelmeztették a járókelőket, hogy elugorjanak a fentről érkező veszedelem elől.
A vallási emberek között is akadt olyan, aki sajátosan végezte a dolgát: néhány szerzetesrendben előírták ugyanis, hogy az Isten szolgálatában álló férfiak csak együtt könnyíthetnek magukon.
Míg Kínában a városi polgárok egyszerűen az utcára vizeltek, addig vidéken akár nyolc méter mély gödröt is ástak az emberek, hogy a föld alatt szabadulhassanak meg terheiktől. A japán shogunnak e téren is kiváltságai voltak: miközben járta az országot, bármikor beléphetett egy-egy házba, hogy igénybe vegye a szoba kellős közepét: a ház népét ezáltal a lehető legnagyobb megtiszteltetésben részesítette.
A hős lovagok és várkisasszonyok korában már úgynevezett „gardróbba” vonultak az emberek – tulajdonképpen ez tekinthető az egyszemélyes toalett ősének. A gardrób olyan falmélyedést volt, mely valójában egy várfalon kívülre épített erkélynek látszott. A legenda szerint még Luther Márton is szívesen tartózkodott ezen a helyen: állítólag a híres reformátornak itt támadtak a legjobb ötletei.
Később, XIV. Lajos korában már a fejedelmien díszített, bársonnyal borított árnyékszékek terjedtek el az arisztokrácia körében.
Az illemhelyek történetében meghatározó időszak volt a 18. század. Ekkor szörnyű járványok söpörtek végig Európán. Az emberek nagyon lassan elkezdték felismerni a higiénia fontosságát. Persze még a 19. század közepén is volt olyan, aki a szabadban végezte el a dolgát.
A 19. század végén aztán fokozatos változás állt be a szokásokban. Feltalálták a vízöblítéses WC-t, és hamarosan egyre több kanális és szennyvízcsatorna épült. Idővel teljesen átalakultak a szükség végzésének íratlan szabályai. És a WC mára mindennapi és elengedhetetlen eszköz a háztartásokban.
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum