Felderítik a kék vércse telelőhelyét

Mekkora távolságot tesznek meg a vándormadarak?
A Földünkön élő 200-400 milliárd madár közül évente mintegy 50 milliárd indul vándorútra.
 „A költöző madár útjának nem saját képességei szabnak határt, hanem kizárólag a Föld méretei” nyilatkozta egyszer Donald Griffin professzor, amerikai zoológus. Vannak madarak, melyek minden évben elrepülnek Dél-Afrikába és onnan a következő nyáron szinte percre pontosan térnek vissza. A sarki csér a vándorlása során megtett 50 ezer kilométeres távolsággal az egyik „csúcstartó”: Grönlandról indul, végigrepül Afrika nyugati partvonala mentén, délre tartva megkerüli az Antarktiszt, majd visszatér grönlandi fészkelő helyére.

Mi késztet vándorlásra bizonyos fajokat?
Hogy honnan tudják a madarak, hogy eljött az indulás ideje? Mindegyikük belső időérzékének, ösztönének engedelmeskedik. Ez nem csak az útra kelés időpontját jelzi számára, de azt is, mikor kell párosodni, felnevelni az utódokat, illetve az indulás előtt tápanyagot raktároznia, sőt a megteendő távolság is kódolva van bennük. Minden állatnak öröklött tulajdonsága ez az időérzék, és azt, hogy a belső óra pontos legyen, egy fontos külső tényező biztosítja: a nappalok hossza.

Védett madaraink szokásai
A vándormadarak közül idén a kék vércsét a vetési varjúval együtt az év madarának választotta a Madártani Egyesület. A nyolcvanas évek elején még 2000-2500 pár fészkelt Magyarországon, mára azonban a populáció ennek harmadára csökkent. Európában sebezhető fajnak számít, Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint. A kék vércse, hasonlóan a sólyomfélékhez nem épít fészket, hanem a varjúfiókák kirepülése után szívesen költözik be varjútelepekre, és költ varjúfészkekben, vagy más madarak elhagyott fészkét foglalja el. Így ha a varjútelepek száma csökken, a kék vércsék is veszélybe kerülnek.

Interneten a kék vércse útvonala
Szeptember elejétől a Magyar Madártani Egyesület LIFE névre hallgató kutatásának köszönhetően nyolc vércse útvonalát, a rájuk szerelt jeladók jóvoltából,  interneten keresztül nyomon követheti bárki (a kék vércsék útvonala térképen). A termetes tojóknak a kutatók az Anita, Csenge, Jázmin, Magdi, Csalán, Hárpia, Heni és Virág nevet adták. A kutatás célja, hogy pontosan megtudják, Afrika mely részén töltik a telet a madarak.
Az átfogó madárvédelmi programnak köszönhetően idén nőtt a kék vércse-családok száma Magyarországon.

Ha érdekelnek az állatok vándorútjai, olvasd el a Vándorutak az állatvilágban című kötetünket!