135 éves az Operaház

2009. szeptember 28., 21:55
 

Kossuth Lajos már 1841-ben kiemelte a főváros megújulásának fontosságát: "Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fővárosi alakot öltsön?" című írásában. "Mi szép és kényelmes leend a pestiekre nézve ez árnyas fasorok közt, a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát." - Megfogalmazása nyomán az 1870-es években megindult az Andrássy út és a környékbeli épületek, így az Operaház megépítése is.


 

Kép az Andrássy útról 1896-ból

Budapest megújulása az 1870-es évektől
A Belvárost a külsőbb területekkel és a Városligettel a 19. századig a Király utca kötötte össze.

Az Operaház ma, madártávlatból

Akkoriban még villamos is közlekedett ezen a keskeny utcán. A zsúfoltan beépített Terézvárosnak szüksége volt egy kulturáltabb sugárút kiépítésére. Kosstuh Lajos a Pesti Hírlapban megjelent írásában szóvá teszi, hogy Pest nem elég "fővárosi". Ennek orvoslására veti föl idősebb Andrássy Gyula miniszterelnök, hogy legyen a kerületben egy széles sugárút. Ma ez az út az ő nevét viseli.
A képviselőház 1870-ben bólintott rá a sugárút terveire, aminek megvalósítása egybeesett a másik nagy mérvű terv, a Nagykörút megépítésének ötletével. A két új út, az akkor még gödörként tátongó nyolcszögletű téren - az Oktogonon - találkozott.
De nem csak az utat, hanem a környék házainak újraépítését is ekkor kezdték meg. Az Operaház mellett számos házat szintén Ybl tervei alapján építettek meg. Az utat 1876. augusztus 20-án adták át. Eleinte Sugárútnak, majd Andrássy útnak nevezték el.
A grandiózus építkezés után, a Milleniumi ünnepségek közeledtével a Városliget irányába menő tömegközlekedést is meg kellett oldani. Megkezdték a földalatti vasút építését, ami két év alatt el is készült.
Ennek az újjáépítési láznak köszönhető, hogy Ybl Miklóst megbízták az Operaház tervezésével.

Az Operaház a megújuló Budapest meghatározó épülete

Az Operaház illusztrációja a Meyers-lexikonban


Budapest egyik leglátványosabb épülete helyén, akkoriban mocsaras környéken egy kétes hírű csárda állt. Sokáig nem voltak hajlandóak a csárdát eladni az építtetőknek, de azt végül kisajátítással megszerezték, és elindulhatott az építkezés.
Az Operaház megépítésében a pályájukat még a reformkorban megkezdő legnevesebb alkotók működtek közre.  Ybl Miklós Pollack Mihály tervezőirodájában kezdte meg munkáját. Tervezői stílusára nagy hatással volt 1840-ben tett müncheni és itáliai tanulmányútja. Építészeti terveire leginkább a neoreneszánsz stílus volt a jellemző, az Operát is ebben a stílusban tervezte. A falfestményeket Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan készítették.

Az opera mint népszerű szórakozási lehetőség
Az 1870-es évekig a Nemzeti Színház adott otthont drámai- és operaelődásoknak, de egyre kevésbé tudott megfelelni az akkori igényeknek.

Az Operaház második előadásának plakátja

A Lipót- és Terézvárosban, amely a legsűrűbben lakott városrész volt, nem volt színház. Ezért a mai Klauzál téri csarnok helyén álló ideiglenes színházban tartottak drámai és zenés előadásokat. Ennek sikerét látva, 1872-ben Lónyai Menyhért miniszterelnök kérte fel Orczy Bódogot a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy tegyen javaslatot egy létesítendő operaházra szólóan. Előterjesztésében így fogalmazott: "a dráma és opera együtt, egy házban kénytelen működni (...) a színház maga nem felel meg mindkét szak céljainak". Szükségessé vált egy önálló épület és társulat létrehozása a város szórakozási igények kielégítésére.

Az Operaház jelentősége
1884. szeptember 27-én nyitotta meg az Operaház kapuit. A tervek szerint Erkel Ferenc István király című operájával kezdték volna az évadot, ám mivel ez nem készült el, a Bánk bán első felvonását és a Hunyadi László nyitányát adták elő, Erkel vezényletével. Az Operaház megnyitása óriási lehetőséget teremtett a magyar nemzeti operairodalom kibontakozásának.
Az Operaház mind a mai napig az egyetlen nagylétszámú társulattal rendelkező operákra szakosodott színház, így az ország kiemelt kulturális intézménye. A dalszínház megnyitása óta - az operatársulat mellett - a Magyar Nemzeti Balettnek is otthont ad.

Ha érdekelnek Magyarország látnivalói, és azok története, lapozd fel az Otthonunk, Magyarország című kötetet!

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum