Miért éppen decemberben van karácsony? |
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A karácsony ma már sokkal kevésbé vallási alkalom, mint inkább általában a szeretet, az öröm és a családi összetartozás kiemelt ünnepe. A hozzá kapcsolódó ajándékozás pedig (jó esetben) azt fejezi ki, hogy figyelünk a másikra, és még a titkos vágyait is kitaláljuk. Az örökzöld fenyőfa ma is a mindig megújuló élet jelképe, és a sok kis gyertya vagy színes égő, csillagszóró rajta a hosszabbodó napok növekvő fényének előhírnöke is. Éppen ezért nem szabad elfelejtenünk, hogy honnan erednek ezek a jelképes szokásaink, hiszen az ember mindig a természet része marad, még ha változik is a tudása a természetről. |
|||||||||||||||||||
Ma már tudjuk, hogy nem az istenektől csökken vagy nő a fény a világűrben forgó bolygónkon, és nem is az ő megjelenésük kifejeződése, amit fényleni látunk, de ettől nem fog megváltozni bennünk a sötéthez és a fényhez való, személyes viszony. A sötét mindig szimbolizálhatja a gonoszságot, a hidegséget vagy akár a butaságot, míg a fény örökké a világosság, a jóság vagy a tiszta gondolat jelképe marad.
Az egyistenhit, s azon belül a kereszténység számára fontos volt, hogy a vallást leválassza attól a pogány elképzeléstől, amely szerint az istenek egy-egy természeti jelenség megtestesítői. Az egyetlen, teremtőnek képzelt Isten alakját inkább az emberben is létező szellemmel akarták összekötni. A legnagyobb ünnepnek tehát nem egy égitest vagy egy természeti jelenség (fény) születését, hanem a második isteni személy, vagyis Jézus Krisztus születését kellett megtenniük. A Biblia ezzel kapcsolatban egyedül a betlehemi csillag megjelenésével adott támpontot. Ezt azonban akkor (nagyjából a negyedik évszázadban) még pontosan nem tudhatták kiszámítani, így hosszú viták után döntöttek úgy, hogy a legvalószínűbb a decemberi dátum. (A mai számítások alapján Krisztus hét évvel később születhetett, mint ahogyan eddig tudtuk, de ma már az időszámításunkat ennek alapján nem írhatjuk át, hiszen akkor az 1848-as forradalmat is 1841-esként kéne emlegetnünk.) Az egyház végül a decemberi dátumot választotta, és 350-ben I. Szent Gyula pápa elrendelte, hogy Jézus születésének ünnepe december 25. legyen. Ezzel egyszerre tette lehetővé, hogy megmaradjanak a régi szokások is (az emberek tehát ne érezzék úgy, hogy megfosztották őket az addigi ünnepüktől), másrészt viszont a pogány ünnep lassan átalakuljon keresztény ünneppé, és a keresztény egyház megerősödését hozza.
A téli napforduló egyébként az északi féltekén december 21-22-ére szokott esni, míg a déli féltekén épp fordítva: június 21-22-ére. (Ez azért van így, mert a Föld forgástengelye ferde, így a bolygónk Nap körüli keringésének pályasíkja nem esik egybe az Egyenlítő síkjával. A két sík 23,5 fokos szöget zár be, és ez a ferdeség a keringés alatt nem változik. Ebből következik, hogy egy adott szélességi körön a keringés periódusa alatt a napsugarak nem ugyanolyan szögben érkeznek a Földre, és ezért is váltakoznak az évszakok.)
Mindez azonban mit sem változtat azon, hogy az emberek mindenütt a világon szívesen megünnepelik a karácsonyt. Vagyis azt, hogy képesek szeretni egymást, és képesek örülni az örökké újraéledő, zöld leveleknek és a fénynek.
|
|||||||||||||||||||
|