A posta története Magyarországon – 1. |
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
Amióta létezik írás, az emberek mindig szükségét érezték annak, hogy levélben is tartsák egymással a kapcsolatot. A leveleket és egyéb küldeményeket azonban sokáig csak igen bonyolult módon lehetett továbbítani. A „posta” szóra és az általa jelölt intézmény megszületésére sokáig kellett várni. |
||||||||||||||||||||||||||||
Kik hozták-vitték kezdetben a leveleket?
A honfoglalástól a 16. századig Magyarországon csak a királyok, fejedelmek, egyéb főurak és a vármegyék vezetői alkalmaztak kifejezetten az üzenetek szállításával foglalkozó embereket. A leveleket és egyéb küldeményeket, olykor ajándékokat hírnökök és futárok vitték szét, lovon. Mindenki másnak – tehát a köznép tagjainak – az egyéb, merőben eltérő célokkal utazó, lehetséges szállítókat kellett megkeresniük. Ilyenek voltak a vándorlegények, a szerzetesek és a kereskedők, akik egyébként is folyamatosan úton voltak. Egy idő után a céhek megalakulása is segítette a szállítások megszervezését. A 15. század végétől kezdve például a Kassa-Debrecen-Várad vonalon lévő községekből illetve Szegedről a mészáros céh tagjai szállították a küldeményeket. Ők a veszélyes és rossz minőségű utakon amúgy is fegyveres kísérettel hajtották az állataikat a piacokra, így náluk nagyobb biztonságban voltak a küldemények, mint esetleg egy magányos vándorlónál.
Egy idő után minden településen kialakult az a hely, ahol indulás előtt összegyűjtötték a küldeményeket – ez volt az „elhelyezett állomás”, latinul „posta statio”. Ennek nyomán honosodott meg nálunk is a „posta” illetve a „postálkodás” kifejezés.
Mikor kezdték megszervezni a közösségi postát?
A sok mindent megreformáló Mátyás király szintén fölismerte a posta fontosságát, és 1464-ben a fontosabb útvonalakon kocsiposta-hálózatot állíttatott fel, amelynek vonalain a Kocs községben gyártott könnyű, gyors utazószekerek jártak. (A „kocsi” szó a település nevéből ered, és azon szavaink közé tartozik, amelyek más nyelvekbe is bekerültek. Így pl. ezen alapul az angol coach, a német Kutsche, az olasz coccio, a katalán cotxe, a spanyol coche és a lengyel kocz is.) A hálózat felállítása azt jelentette, hogy meghatározott helyeken olyan állomások működtek, amelyeken a kocsik (vizek közelében a hajók) elé pihent lovakat vagy ökröket fogtak be. Ezeket az állomásokat nevezték el
I. Ferdinánd 1526-ban a Taxis-családnak adott megbízást a Bécs és Pozsony közötti rendszeres postajárat működtetésére. (A családnévnek nincs köze a mai taxizáshoz.) Egyre több postaállomás nyílt, most már a feladatra szakosodott postamesterekkel. A posta nyelve német volt.
A török megszállás idején a hódoltság területén a posta is az egyébként mintaszerűen szervezett török közigazgatás alá tartozott, de másutt meglehetősen zilált képet mutatott. Erdélyben a fejedelemségek szervezték a postát, és ispánokra valamint kapitányokra bízták. Ekkor kezdett kialakulni a jelvények, címerek összekapcsolása a postai munkákkal. A futárok egy idő után előre megkaptak jó néhány darabot a fejedelmek ezüst címertábláiból, s azokat vitték az útra, hogy biztonságosan, magukat igazolva mehessenek át a különböző határokon és katonai ellenőrző pontokon. A címerhasználat arra is felhatalmazta őket, hogy ingyen ehessenek és ihassanak az ellátásukra kötelezett fogadókban és módosabb házakban,
Mikor született meg az „igazi” magyar posta?
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) idején II. Rákóczi Ferenc a kurucok ellenőrzése alatt álló országrészen egyedülállóan korszerű postahálózatot épített ki. S bár ez alapvetően hadi célokra szolgált, magánszemélyek is igénybe vehették. A futárok lovon jártak, és a magyar posta történetében elsőként egyenruhát viseltek. A magyaros mentével kiegészített öltözethez egy tollas kalap is tartozott, s a táskájuknak is egyformának kellett lenniük. A táska szíjára pedig címert erősítettek.
A szabadságharc bukása után ismét visszaállt az osztrák irányítású posta, ám ez kezdetben akkora ellenállásba ütközött, hogy háromszor is ki kellett adni az erre vonatkozó rendeletet. És mivel Magyarország fellebbezhetetlenül a monarchia része maradt, csak formális elemekkel jelezhette az elkülönülését: magyar területeken a futároknak magyar címert kellett használniuk, illetve minden postaállomás a saját, községi címerét használhatta.
Lévai Júlia
Hogyan működik a posta? A Mi MICSODA Junior sorozat A posta című kötetéből megtudhatod! |
||||||||||||||||||||||||||||
|