Bizony, az emberek gyakran használnak kifejezetten az égboltra irányuló fényforrásokat is. Egyrészt az épületek kivilágítása, másrészt az ún. diszkólámpák okoznak nagy kárt, amelyek fényszórói pásztázzák az égboltot. Ám a legrosszabbak talán a nagy bevásárlóközpontok kültéri lámpái, amelyek a fény nagyobb részét rossz irányba bocsátják ki.Ki vette észre?
A fényszennyezésre elsőként a csillagászok hívták fel a figyelmet: a rosszul megtervezett világítótestek miatt valóban sok fény szóródik az égbolt felé. Emiatt ma már alig látni csillagokat a városokból. A csillagászokat ez nem csak azért zavarja, mert a távoli égitesteket nehezebben tudják megfigyelni, hanem mert a mindennapok embere a csillagos ég látványa nélkül nő fel.
Az égbolt ugyanúgy része természeti környezetünknek, mint a hegyek, az erdők és a folyók. Zavaró fényektől mentes égbolton egy átlagos estén szabad szemmel 4000-7000 csillag látható, a Tejút sávjában pedig látványosan rajzolódnak ki a sötét porködök és molekulafelhők. Kedvező körülmények között távcső nélkül is megpillanthatjuk az Androméda-ködöt. A fényszennyezés azonban gátat szab ezeknek a lehetőségeknek.
Milyen hatásai lehetnek a fényszennyezésnek?
A fényszennyezés kifejezetten káros az élővilágra. Erősen megzavarja a repülő rovarokat és vonuló madarakat is. Sőt az éjszakai életmódot élő állatok táplálékszerzésében is problémákat okoz. A tavak közelében lévő erős éjjeli fényforrások csökkentik a planktonok algafogyasztását, ami az algák túlburjánzásához vezethet. Ez pedig kedvezőtlen esetben teljesen átalakítja a tó élővilágát.