A folyami hajóktól a tengerjárókig

Talán nem sokan tudják, hogy magyar himnusz nagy nyilvánosság előtt egy gőzhajó avatásán szólalt meg először. Ez 1844. augusztus 10-dikén történt, amikor Óbudán vízre bocsátották a Széchenyi nevű hajót. Az esemény pedig azért is kiemelkedő volt, mert egy olyan sikeres szakaszt zárt le, mely során az önálló magyar hajógyártás betört a világ élvonalába.

Először a folyót kellett rendbe tenni

A Dunán már 3500 évvel ezelőtt is jártak hajók, amelyeken a legkülönfélébb árukat szállították. Azonban a dunai hajózás még a 19-dik században is meglehetősen elmaradott volt, mivel a folyó medrét hosszú ideig nem tisztították, a vonalát nem szabályozták és használható kikötők sem épültek ki rajta. (Lásd: Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története, I.)

A Carolina gőzhajó volt az első, amely 1818 szeptemberétől rendszeresen szállított utasokat a Dunán, Pest, Buda és Óbuda között.

Az árut fából készült vitorlás hajókon szállították, amelyek útját igencsak megnehezítette a rengeteg kanyar. Ráadásul az itt uralkodó szélirány gyakran egybeesett a víz folyásával, ezért a felfelé induló hajókat többnyire a partról kellett vontatni. A cikk megemlíti, hogy a Dömsöd és Pest közötti forgalmat lebonyolító hajót még az 1840-es években is emberi erővel húzták el Pestig, s a vontatók közé olykor az utasok is beálltak.

Ugyanakkor már ebben az időben is több hajóépítő műhely dolgozott a Duna mentén: Pesten, Győrött, Komáromban, Baján és Szobon is volt hajógyár. A század elején a vitorlásokat fokozatosan felváltották a gőzgéppel működő hajók, amelyek egyúttal olcsóbbá is tették a szállítást. Az első dunai gőzhajó, a Carolina azonban még nem magyar gyártmány volt, hanem egy bécsi polgár, Bernhard Antal saját tervei alapján készült, és 1818-ban tette meg első útját a Dunán, Bécsből Pozsonyig. Pestre szeptemberben érkezett meg először, majd ezután rendszeresen szállítottak vele utasokat Pest, Buda és Óbuda között. Mivel a Carolinának kicsi volt a hajóteste, az utasok egy hozzá kapcsolt uszályra szálltak fel. A hajó sebessége megterhelt állapotban a Dunán felfelé 3,4 km/h, lefelé 17 km/h volt. Lassúsága és kicsinysége ellenére a Carolina nagy sikert aratott, és az újdonsága felpezsdítette a hajózási vállalkozásokat.

Bécsben 1818-ban alapított hajózási részvénytársaságot egy francia vállalkozó, nem sokkal később pedig Pesten is megkezdte működését az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT). Mindettől azonban még nem oldódtak meg azok a gondok, amelyek a magyar folyami hajózás fejlődését hátráltatták. Ekkor lépett színre Széchenyi István, aki, mint oly sok más területen, itt is felismerte a korszerűsítés fontosságát.

A cikk folytatása itt olvasható.



www.mimicsoda.hu