Félelmetes kisbolygó közeledik

A világűr titokzatos, fekete óceánja még rengeteg titkot rejt magában. Hiába építettünk hatalmas teleszkópokat, hiába keringenek érzékeny műszerekkel telerakott műholdak szülőbolygónk körül, a csillagos ég még számos meglepetéssel szolgálhat. Némelyik meglepetés cseppet sem kellemes. Más meglepetések pedig egészen félelmetesek! Ilyen az a hír is, hogy 2029. április 13-án egy kisbolygó valósággal súrolni fogja a Földet.

Az ember már régen is tanulmányozta a Kozmosz titkait.
Milyen titkokat rejt az égbolt?
Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy mostanában a csillagászok ugyanolyan izgalommal lesik az égboltot, mint a misztikus dolgok rajongói? Mi lehet az, ami egyaránt felkeltette a modern természettudományok és a titokzatos, mágikus dolgok ismerőinek figyelmét? Ez a valami nem más, mint egy égitest, az Univerzum titokzatos vándora, amelyik 2029-ben annyira megközelíti bolygónkat, hogy szabad szemmel is látható lesz. Kozmikus mércével mérve egészen közel, alig 30.000 km-re repül el mellettünk. Ez pedig bizony azt is jelenti, hogy közelebb jön hozzánk, mint a saját távközlési műholdjaink, amelyek 36 ezer kilométeres magasságban keringenek. A tudósok Apophisról, vagyis a halál és a pusztítás egyiptomi istenéről nevezték el a kisbolygót. Ez pedig igencsak félelmetes elnevezés!
A legendák szerint Apophis az ősi Káosz teremtménye. Többnyire rettenetes kígyó alakjában ábrázolták. A régi egyiptomiak nagyon féltek tőle. Úgy tartották, messzi kint, a semmiben él, és csak nagy ritkán tér vissza, hogy bajt és szenvedést okozzon. Az egyiptomiak hite szerint csak a napistennek köszönhető, hogy a gonosz kígyó nem pusztította el az egész világot.
De hát miért pont egy ilyen rettenetes nevet választottak az első pillanatban kicsit kíváncsinak tűnő, túl közel merészkedő égi vándor számára? Ennek bizony az az oka, hogy néhány csillagász számítása szerint a mindössze 440 méter átmérőjű kisbolygó nem sokkal később vissza fog térni, és 2036-ban csaknem 50 ezer kilométeres óránkénti sebességgel beleütközik majd a Földbe. Nem csoda, hogy ezt a hírt hallva sokan pánikba estek.
Űrszondák indulnak a külső bolygók felé.
A tudósok már tervezik az új űrszondákat.
A kisbolygó vagy más néven aszteroida olyan viszonylag kisméretű égitest Naprendszerünkben, amelyik a Nap körül kering, de nem bolygó és nem is üstökös. Általában valamilyen szilárd anyag alkotja.  A legtöbb kisbolygót abból az anyagmennyiségből származik, amelyik nem állt össze bolygóvá, amikor a Naprendszer kialakult. A legtöbb aszteroidával a kisbolygó-övben találkozhatunk. Itt rengeteg kőtömb kering ellipszis alakú pályán a Jupiter és a Mars bolygó között.
A Földbe már régebben is becsapódtak óriási meteoritok, de az ősi földtörténeti katasztrófákat sokkal nagyobb aszteroidák okozták. Azok némelyike akár 10 km átmérőjű is lehetett. Az Apophist 2005 legvégén vették észre amerikai és olasz csillagászok. David Tholel és Fabrizio Bernardi a hawaii obszervatóriumban vizsgálta az eget, amikor felfedezték a furcsa égi vándort. Egy darabig aztán a kisbolygó eltűnt a szemük elől, de később sikerült megtalálniuk. Egyelőre megoszlanak a vélemények arról, mennyire veszélyes a közeledő égi vándor. Akadnak tudósok, akik úgy vélik, komoly veszélybe került otthonunk, a Föld. Ők attól tartanak, ha nem változik meg az Apophis pályája, akkor bizony el fog találni minket. Már tervek is születtek arról, hogy az ESA (az Európai Űrügynökség) űrhajót küld a kisbolygó elé, és megpróbálja eltéríteni a pályájáról.
Lehet, hogy éppen azok a gyerekek fogják ezt az űrhajót vezetni, akik ma még az általános iskola padjaiban ülnek. Lehet, hogy éppen Te fogod megmenteni a Földet!
Ha szeretnél többet olvasni bolygókról és az űrkutatásról vagy a Holdról, akkor kattints egereddel a kék szavakra, és mi megmutatunk neked néhány szép és érdekes könyvet.


www.mimicsoda.hu