Az első sikeres holdutazás

Kevés csodálatosabb látvány akad, mint az éjszakai égbolton ragyogó Hold képe. Az emberek már nagyon régóta álmodoztak arról, hogy eljussanak erre a ragyogó ezüstkorongra. Negyven évvel ezelőtt, 1966. február 3-án tizenegy balszerencsés kísérlet után sikeresen szállt le a Holdon a szovjet űrszonda, a Luna 9. Ez volt az első alkalom, amikor egy emberkéz alkotta tárgy épségben elérte az égitest felszínét.

Ötven éve így nézett ki a csúcstechnológia.
A Luna 9 elődei komoly technikai nehézségekkel küzdöttek. A Luna 5 lezuhant, a Luna 6 irányítási hiba miatt elvétette a célpontot. A Luna 7 esetében a fékberendezés vallott kudarcot, a Luna 8 szintén fékhiba miatt csapódott a Hold felszínének.
A Luna 9 egy radioaktivitást mérő készüléket és egy kamerát vitt magával. Ez utóbbival panoráma felvételeket tudtak készíteni a leszállás helyszínéről. A leszállás sikerét igazolta, hogy a fedélzeten lévő készülékek nem sérültek meg, így használható adatokat tudtak továbbítani a Földre a tudósok számára.
1966. február 6-án lemerültek az űrszonda akkumulátorai, és ezzel véget ért a küldetés. A szonda hetvenhat órás működése során kilenc képet készített. Ebből három különösen jól sikerült, ezeken az egész leszállóhely körképe látszott. A kamerához tartozott egy tükörrendszer is, melynek a segítségével a kutatók a földi megfigyelőközpontban térhatású képeket láthattak a holdfelszínről. A fotókon kívül a felszín radioaktivitásáról is érkeztek adatok.

Kilenc kép kevésnek tűnhet, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a technika akkori fejlettségi szintjét. Abban az időben Magyarországon még a televízió és a zsebszámológép is éppen csak elterjedőben volt. Így nem csoda, hogy az adatok nagyon lassan értek el a világűrből a Földre. A tudósok számára már az is nagy eredmény volt, hogy a szonda egyáltalán el tudta készíteni a felvételeket.
Az, hogy a kamera működőképes maradt, azt jelentette, hogy a Hold felszíne szilárd. Előzőleg attól tartottak, hogy a szonda esetleg vastag porrétegre érkezik, és elsüllyed.
Ilyen berendezések mutatták az utat a Kozmoszba.


A képeket, melyeket a Luna 9 készített, elsőként egy angliai újság, a „Daily Express” jelentette meg. Egy nappal korábban tették közzé a képeket, mint ahogy azt hivatalosan közzétették volna az akkori szovjet nemzeti újságban, a Pravdában. Az ügy diplomáciai ellentétekhez vezetett Anglia és a Szovjetunió között.
Az angol űrkutatók minden szovjet holdmissziót figyelemmel kísértek egy nagy rádióteleszkóp segítségével. Először nagyon meglepődtek az érkező adatok láttán, mert nem tudták megfejteni a szonda által küldött jeleket. Eddig csak az amerikai űrszondák digitális jeleivel találkoztak, és ehhez képest a szovjet rendszer elavultnak számított. A kódot egy angol hírügynökség készülékével tudták megfejteni.

www.mimicsoda.hu