A füstölgők az élet bölcsői?

A Föld szárazföldjein nem sok hely akadhat, ami még felfedezésre várna, viszont egészen más a helyzet az óceánok mélyével. Számos kutatóexpedíció indul, mindig újabb és újabb csodákra bukkannak. Ezek közé tartoznak a füstölgőknek nevezett természeti képződmények, amelyek egyes tudósok feltételezése szerint az élet bölcsői lehetnek.

Fekete füstölgők

A kutatók annak idején Lost City (Az elveszett város) névre keresztelték el a kéményszerű formák titokzatos tenger alatti világát.


Az 1970-es években fedezték fel azokat a tenger alatti hő központokat, ahol az utóvulkáni tevékenység következtében forró vizes oldatok törnek fel. A feltörő forró víz hirtelen a hideg tengervízbe kerülve, sok kémiai anyagot szabadít fel. A kivált anyag általában vas-szulfid-ásványokból áll. Ez okozza a sötét, kavargó füstre emlékeztető jelenséget, ami a képződmények körül megfigyelhető, és amelyről a képződmények a nevüket kapták. A forrás felett a 300-400 Celsius-fokon kiváló anyagok általában több méter magas kürtőt is alkothatnak. Az eddig megfigyelt legnagyobb fekete füstölgő 150 méter átmérőjű és 50 méter magas. A füstölgők naponta több centimétert is növekedhetnek, és egy-egy fekete füstölgő akár 100 ezer évig aktív maradhat.

Az első felfedezett füstölgők
Az első fekete füstölgőt 1977-ben egy tengeralattjáróval fedezték fel a Csendes-óceánban, ahol több száz fajból álló ökoszisztémát találtak, többnyire addig ismeretlen élőlényekkel. A tápláléklánc alján egyszerű, részben kemoszintetizáló, szélsőséges életkörülményeket kedvelő élőlényeket, többek között baktériumokat találtak, amelyekre puhatestűek, csigák, csőférgek, kagylók, rákok alkotta életközösség épül. A környezetre jellemző a meleg, sötét, általában savas kémhatású környezet, mérgező gázok és nehézfémek jelenléte, valamint a hatalmas hidrosztatikus nyomás.

Új kutatási eredmények
A fekete füstölgők barátságtalan körülményei közt megfigyelhető virágzó élővilág arra engedett következtetni, hogy talán ilyen helyszíneken jöhetett létre az élet. A fekete füstölgők alaposabb tanulmányozása után azonban kiderült, hogy az itt található élővilág jóval összetettebb (még a baktériumokat tekintve is), mint amilyen az élet hajnalán kialakulhatott. Még az itt élő egysejtű szervezeteknek is szükségük van oxigénre, ami eleve kizárja, hogy a földtörténet korai szakaszában jöhettek volna létre, hiszen akkor még nem létezett számottevő szabad oxigén a légkörben (így a vizekben sem).

Fehér füstölgők: a Lost City egyik tornya

Fehér füstölgők
A kutatások szempontjából még érdekesebbek a 2000-ben megtalált fehér füstölgők, amit a Bermuda- és a Kanári-szigetek között húzódó Atlantis-fenékhegy feltérképezése közben fedeztek fel. A fekete füstölgőknél jóval magasabb, akár egy húszemeletes ház magasságát is elérő tornyok egy forróvíz-feltörésekben gazdag hasadékrendszer mentén emelkednek az óceáni aljzat fölé. A kéményszerű formák itt is a forró víz ásványainak kiválásával keletkeznek. A krémszínű és szürkés színezetű képződmények anyaga főleg karbonátos ásványokból áll. A fehér füstölgők talapzata alatt oldódás, bennük pedig ásványkiválás zajlik. A fehér füstölgőkből feltörő víz lúgos kémhatású, ami megfelel a háztartási ammónia lúgosságának. A fehér füstölgők - nevükkel ellentétben - nem "füstölögnek", mert a bennük felszínre érkező víz jóval kevesebb fémtartalmú ásványt tud kioldani a kőzetekből, így nyílásaiknál nem alakul ki a fekete fémszulfid "füst". A kiáramló víz is sokkal hidegebb (rendszerint nem haladja meg a 90 Celsius-fokot), mint a fekete füstölgőknél.

Élet a fehér tornyokban
A fehér füstölgők életközössége jóval egyszerűbb, mint a fekete füstölgőké. Itt elsősorban olyan primitív élőlények fordulnak elő, amelyeknek az energiaszükséglete a napenergiától teljesen független, és környezetükben hidrogénből és szén-dioxidból metánt előállító baktériumokat találtak a környékükön. Éppen ez az egyszerűség keltette fel a kutatók figyelmét, és kezdtek azon gondolkodni, hogy az itteni körülmények alkalmasak lehettek-e az élet kialakulásához.
Kiderült, hogy az itt zajló geokémiai folyamatok miatt a víz rendkívül gazdag oldott redukáló gázokban (például hidrogénben, metánban és szulfidokban). A redukáló gázokról pedig már régóta úgy vélik, hogy nélkülözhetetlenek az élet létrejöttéhez. Tudósok úgy vélik, hogy a fehér füstölgőknél élő baktériumok metánt előállító biokémiai folyamatai megegyeznek a füstölgők kialakulásában szerepet játszó, metántermelő kémiai folyamatokkal. Úgy tűnik, mintha az ősi egysejtű élőlények beépítették volna a sejtjeikbe a környezet egyik kész kémiai rendszerét. A fehér füstölgők kutatása közelebb vihet az élet kialakulásának megfejtéséhez.



www.mimicsoda.hu