Az Állatkert házai

Nevezzetek meg egy sokféle stílusból álló épületegyüttest a Városligetben! Bizonyára mindannyiunknak a Vajdahunyad vára jut eszébe, hiszen ezt eredetileg is azért tervezték az 1896-os milleniumi ünnepségekre, hogy „Történelmi Épületcsoport” néven bemutassa hazánk 1000 éves történelmének jellegzetes építészeti stílusait. Akkoriban azonban már jó néhány érdekes épület állt az 1866-ban megnyitott Állatkertben, amelyeket később továbbiakkal bővítettek.

A Bagolyvár

A legrégibb épület
Az Állatkert megnyitásakor meglevő épületek közül ma már csak a Bagolyvár áll, igaz, a II. világháború után ezt is új helyen építették fel. Ma az erdei kutyáknak, mosómedvéknek és a farkasoknak ad otthont.

Kós Károly
A ma meglevő épületek többsége 1909 és 1912 között épült, legnagyobb részüket az akkor még ismeretlen építészek, Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezték.
Kós Károly sajátos stílust teremtett, nemcsak az

A Fácánosház

Állatkertben, de a főváros különböző pontjain is megjelentek az erdélyi, illetve a kalotaszegi népi építészet jellegzetességeit ötvöző épületi. Ha meredeken futó, hosszan lenyúló zöld tetőket, arányosan feltörekvő tornyokat és apró ablakokat látunk, szinte biztosak lehetünk: ezek Kós Károly házai. Az Állatkertben jellegzetesen erdélyi stílusú például a Fácánosház, melyben ma a Magyarországon élő vízimadarak kapnak helyet. A Kós-madárház a kalotaszegi református templomok stílusát idézi hegyes tornyával.

 
Megújult épületek 

A Bivalyház

A szeptembeben átadott megújult Zsiráfház és Bölényház is Kós Károly és Zrumeczky Dezső alkotása volt, ám a második világháborúban lebombázták az épületeket. Az állatkerti felújítás keretében az eredeti tervek szerint építették fel a házakat, ma mindkettő eredeti szépségében pompázik.
Az elnevezés kissé megtévesztő, hiszen a Zsiráfházban zebrák, törpepapagájok és keselyűfejű gyöngytyúkok kaptak helyet. A zsiráfok ugyanis két éve jutottak tágasabb, új otthonhoz. A Bivalyházba azonban valóban vörös kafferbivalyok költöztek. Ecsetfülű disznókkal, rózsás flamingókkal és mongúzfélékkel osztják meg lakosztályukat.
 
Minaret az Állatkertben
Egészen más építészeti stílust képvisel az „elefántos” Főkapu és az Elefántház. Eredeti neve Vastagbőrűek Háza volt és szintén 1912-ben épült. A szecesszió számos stílusjegyét, díszítőelemét viseli magán,

Az Elefántház

ám az állatok származási helyére utalva az indiai és afrikai művészet színeit és mintáit mutatja. A hatást fokozzák a különböző pirogránit készítmények, a színes üvegablakok és zománcos csempék, de megtalálhatók eozinmázas állatábrázolások és terméskövek is.
A keleties hatást erősítette a 31 méter magas minaret, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett. A tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontották, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. Ma már ismét felmászhatunk a toronyba, hiszen amikor 1997-ben megújult az Elefántház, a minaret is újjáépült.

A Pálmaház


Külföldi híres építész munkája

Mi lehet a közös a Margíthídban, a Nyugati-pályaudvarban és az Állatkert Pálmaházában? A válasz: mindhárom építmény vasszerkezetét a párizsi Eiffel cég mérnökei tervezték. A Pálmaház nem egyszerre készült el, többszörös bővítés és átalakítás után 2000-re nyerte el mai formáját. A főhajó melletti hat oldalház egy-egy trópusi életközösség néhány növény- és állatfaját mutatja be. Az alatta levő labirintusban még egy Akvárium is kiépült.


A Főkapu


A főbejárat
A Főkapu ma az állatkert egyik szimbóluma. Egy központi kaputoronyból áll, amelyet négy-négy műkőből öntött kőelefánt és köztük ülő indiai idomárjaik tartanak. A kaputorny álkupoláját, az Elefántházhoz hasonlóan, a pécsi Zsolnay-gyár kerámiai borítják.
 




Szereted az állatkerteket? Kíváncsi vagy, hogyan kerülnek az állatok az állatkertbe? Lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Állatkertek című kötetét!



www.mimicsoda.hu