Galileo Galilei

2009. június 22., 14:53
 

Négyszáz esztendővel ezelőtt egy itáliai tudós, Galileo Galilei volt az első, aki saját készítésű távcsövét az égboltra irányította. Megfigyelései alapjaiban rengették meg az egyház által hirdetett földközéppontú világképet. Itt olvashatod tovább, és megfejtheted a hírlevél kérdéseit.


 

A geocentrikus  felfogás középpontját az a feltételezés képezte, hogy a mozdulatlan Föld a mindenség közepén helyezkedik el, a többi égitest pedig körülötte forog!
Galilei korszakváltó csillagászati és fizikai felismerései kiváltották kortársai irigységét. Sokan az akkori katolikus egyház vezetői mögé bújva támadták a zseniális tudós új eszméit. Az Inkvizíció Galileit tudományos tanai visszavonására kényszerítette, és házi őrizetbe helyezte.
Galilei emberi kiállása példaértékű a mai kor embere számára is.

A KÍSÉRLETEZŐ FIZIKUS

Galilo Galilei  1564-1642

Galileo Galilei 1564. február 15-én, Pisában született. Édesapja a kor másként gondolkodói közé tartozott. Nem fogadta el a betokosodott és a katolikus egyház által hirdetett arisztotelészi megállapításokat. (Arisztotelész görög filozófus 2000 évvel korábban számos, a maga idejében korszerű szellemiségű tudományos felismerést tett. Két évezreddel későbbre már jelentősen bővültek a tudományos ismeretek, és ellentmondtak az ókori megállapításoknak.)
Galilei apja magatartását követte. Következetesen fellépett a dogmatikus gondolkodásmód ellen. A tudomány területére is jelentős hatást gyakoroló reneszánsz eszmeiség meghatározó egyénisége lett.
17 évesen került szülővárosa egyetemére, ahol beleszeretett a matematikába. 1583-ban – egy templomban látott lengő csillár megfigyelése után – elsőként írta le az ingamozgás alaptörvényét. Megállapította: a lengésidő a kilengés nagyságától független, kizárólag a fonál vagy a rúd hosszától függ. Az ő felismerése tette lehetővé, hogy nagy pontosságú ingaórákat lehessen készíteni.
Pisáról mindenkinek a ferde torony jut eszébe. Galilei ennek tetejéről végezte el híres ejtési kísérletét. Arisztotelész szerint az a tárgy ér hamarabb földet, amely súlyosabb. Galilei két különböző súlyú ágyúgolyóval mutatta ki, hogy ez nem igaz. Több kísérlet elvégzése után állapította meg: a testek esése az anyagi minőségtől független. Ha elejtek egy kalapácsot és egy tollpihét, akkor azok egyszerre érik el a talajt.
Ennek igazolására a nevezetes (madártollas és kalapácsos) kísérletet Dave Scott, az Apollo-15 parancsnoka hajtotta végre 1971. augusztusában.

Galilei továbbra is az elejtett testek mozgását tanulmányozta. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy egy zuhanó test sebessége állandó, vagy változó-e. Mivel egy ejtési kísérlet rövid ideig tartott, ezért lejtőt épített, melynek tetejéről egy golyót engedett útjára. Így ismerte fel, hogy a golyó sebessége folyamatosan nőtt. Ő írta le elsőként a gyorsulás (sebességváltozás) fogalmát. Neki köszönhető az iskolából jól ismert négyzetes úttörvény megfogalmazása.
Hosszasan tanulmányozta az ágyúból kilőtt golyó mozgását (ballisztika). Megállapította, hogy a lövedék összetett mozgást végez – egyenes vonalú egyenletes mozgást és szabadesést.

Ő ismerte fel a tehetetlenség törvényét, mely később Newton első törvényeként lett ismert. (Minden test megmarad a nyugalom és az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában mindaddig, amíg más test vagy külső erő mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti.)

A CSILLAGÁSZ
A XVII. sz. elején Németalföldön egy addig nem látott újdonság született, a távcső. Hans Lippershey holland optikus (szemüvegkészítő) egy cső elejére és végére két különböző fókusztávolságú lencsét illesztett. Találmányára szabadalmat kapott. A kezdetleges távcső „közelebb hozta” a távoli tárgyakat. A hollandi távcső híre Európa-szerte ismert lett.
Galilei 1609-ben, Velencében egy barátjától (Paolo Sarpi) értesült az újdonságról. A hírek szerint ezek a távcsövek csak két-háromszoros nagyításra voltak képesek, a kép minősége pedig gyatra volt.
Galilei azonnal hozzáfogott egy tökéletesebb optikai eszköz elkészítéséhez. A lencséket saját kezűleg, maga csiszolta, majd ezeket illesztette pontosan a tubusba. Az első távcsöve kilencszeres nagyítású, egyenes állású, jó képalkotást adó műszer lett.
Velence akkori uralkodója az elkészített távcső kapcsán csábító ajánlatot tett Galileinek. Élete végéig az udvarban dolgozhat, ha számára egy kiváló távcsövet készít. (Abban az időben Velence uralta az Adriai-tengert. A távcső kiváló lehetőséget kínált az ellenséges hajók mozgásának megfigyelésére.)

Galilei kettős teleszkópja

A szerződésben azonban nem az állt, amit a dózse megígért, ezért Galilei Firenzében dolgozott tovább. Az ott lévő múzeum őrzi azt a híres kettős teleszkópot, amely a tudomány-kutatás egyik ékköve.

Balra Galilei rajza a Holdról, jobbra a NASA űrfelvétele látható.

Galilei először a Holdat vette szemügyre. Az arisztotelészi tanítás szerint égi szomszédunk tökéletesen gömb alakú és sima felületű. A távcsövön keresztül nézve azonnal szertefoszlott a kétezer évvel ezelőtt megfogalmazott állítás.
Ha szabad szemmel tekintünk a Holdra, akkor a felszínén világosabb és sötétebb területeket láthatunk.
A távcső megmutatja, hogy a világos területek ezernyi kráterből (gyűrű alakú hegy) állnak, a sötétebb részek felülete pedig sima.
Galilei több rajzot készített a Holdról. A sötétebb területekről azt gondolta, hogy a földihez hasonló tengereket lát. A holdbéli „óceán” és „tenger” elnevezés őrzi felfedezése emlékét.
A csipkézett hegyláncokat is ő látta meg először a Hold felületén. Az általuk vetett árnyék alapján próbálta megbecsülni a magasságukat. Úgy találta, hogy az ottani hegyek a földinél magasabbak.
Újhold idején, kora este láthatjuk a fényes sarlót. De Holdunk Nap által nem megvilágított része halványan derengő fényt mutat. Ez a "hamuszürke fény". Galilei helyesen értelmezte a jelenséget. Ha mi így látjuk a Holdat a Föld egén, akkor bennünket is lehet onnan látni, vagyis a Föld fénye világítja meg a holdi tájat.
Ma már ritkaságszámba megy, ha valaki az égre tekintve megpillantja a Tejutat. 400 évvel ezelőtt azonban még nem létezett fényszennyezés, így amikor az itáliai tudós távcsövét a Tejút halványan pislákoló szalagjára irányította, megdöbbent. Csillagok ezreit pillantotta meg, ő volt az első aki látta csillagvárosunk távoli, halvány tagjait.

A MEDICI CSILLAGOK 
1610. első napjaiban Galilei ötödik távcsövét készítette el. Ez már harmincszoros nagyításra volt képes!
Január 7-én este a Jupitert vizsgálta. A fényes bolygó mellett három égitestet pillantott meg. Két nappal később a három égitest helyzete megváltozott. Először azt hitte, hogy a Jupiternél távolabb lévő csillagokat látja. Január 10-én két fénylő pontot pillantott meg a Jupiter átellenes, keleti oldalán.
Ezeknek a Jupiter körül kell keringeniük!
A harmadik pedig éppen mögötte van. Tehát nem csillagokról, hanem bolygókról (ezeket így nevezte ) van szó. Pár nap múlva a negyediket is felfedezte.


A TAKTIKUS TUDÓS
Galilei 1610. március 12-én „A csillagok hírnökében” publikálta felfedezéseit. A négy új bolygót a toscanai nagyhercegek neve alapján Medici-csillagoknak keresztelte el. (Galilei tiszteletére a Jupiter négy fényes és nagy holdját ma Galilei-holdaknak nevezzük.)
A tudós tisztában volt azzal, hogy új felismerései miatt sok ellenségre számíthat, akik nem fogják elhinni mindazt, amit látott.
Cosano Medici, Toscana nagyhercege elfogadta Galilei névjavaslatát. Ezzel mintegy védelme alá vette a kiváló csillagász korszakalkotó felfedezéseit. Hisz, ki merne megkérdőjelezni egy olyan felismerést, amelyhez Franciaország királynéjának a neve is fűződik!
Galilei felismerte, hogy a Jupiter körül keringő holdak ugyanúgy mozognak, mint a Föld és a többi bolygó. Tehát mindaz, amit Kopernikusz állított, igaz!!! A Föld nincs a mindenség középpontjában, hanem az égi trónon a Nap „ül”.
Tehát bolygónk körülötte kering.

A SZÉPSÉG ÉS A SZERELEM ISTENNŐJE
A neve: Vénusz. Így nevezték el az ókorban azt a bolygót, amely ragyogó fényével az esti és a hajnali égbolton mindenki figyelmét felhívta magára.
Galilei távcsövén át azt látta, hogy a Vénusz ugyanolyan alakváltozásokat (fázis) mutat, mint a Hold. Néha sarló alakú, azután egyre több látható belőle, utána majdnem korongként figyelhető meg. Ezután „arca” fogyni kezd, és minden fázis kezdődik elölről.
A ragyogó fényű bolygó változásai másfél évig, a Holdé pedig majd egy hónapig tartottak.

A Naphoz közelebb keringő Vénusz jelentősen változtatja látszó méretét, és a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat. A Nap által megvilágított féltekéjének mindig csak egy részét látjuk.



Ha a igaz volna földközéppontú rendszer feltételezése, akkor a Vénusz látható alakja (fázisa) nem változhatna így, hiszen sohasem kerülhet a Nap elé vagy mögé.
Ha a Kopernikusz által leírt heliocentrikus (napközéppontú) világkép a valóságos, ez magyarázza a fényváltozásokat.
Ezek csak úgy jöhetnek létre, hogy a Nap fénye – a Földről nézve – mindig más irányból éri a Vénusz bolygót.

Tehát a szépség és a szerelem istennőjéről elnevezett égitestnek is a Nap körül kell keringenie. 

NAP - AZ ISTENI ÉGITEST
A fényességes Napot évezredeken át istennek tartották, nélküle nem lehetne élet a Földön. 
Csillagunk óriási fényereje szabad szemmel is vakító. Távcsövön át szemlélve pedig szemkárosodást okoz!
Galilei távcsövével a Napot tanulmányozta. Egykori rajzain jól láthatók, hogy az isteni égitest felülete foltos. Az itáliai csillagász a ma már jól ismert napfoltokat fedezte fel. A napkorongon való mozgásukat folyamatosan nyomon követte.
Így jött rá arra, hogy központi csillagunk forog a tengelye körül.
Ha pedig a Nap forog a tengelye körül, akkor a Föld is ugyanezt teszi!
Galileo Galilei tudományos megfigyelései és felismerései alapjaiban rengették meg a több ezer esztendőn át hirdetett felfogást.

A PUBLICISTA
Galileo Galilei minden megfigyelését és következtetését a világ tudtára adta.
Több könyvecskében írta le megfigyeléseit. Itália szerte számos helyre meghívták, ahol távcsövén keresztül mutatta be az érdeklődőknek az ég csodáit.
1610-ben jelent meg a „Csillagok hírnöke” című műve. Ebben írta le első, világképformáló felfedezéseit. Három esztendővel később a Napról készített megfigyeléseit ismertette. Címe: A napfolt-jelenségek kialakulása és természete. Ebben a művében is a dogmatikus, elavult arisztotelészi felfogást cáfolja meg.
1632-ben pedig napvilágot látott híres munkája a Dialógus, párbeszéd a két fő világrendszerről. Galilei számos konkrét megfigyelési ténnyel bizonyítja a kopernikuszi felfogás – a napközéppontú világkép – helyességét.


TÁMADÁSOK ÉS MEGALÁZTATÁSOK
Felfedezései, új gondolatai és népszerűsége miatt számos irigye akadt, akik kétségbe vonták kutatásai hitelességét.
Ellenfelei az egyházi hatóságokhoz fordultak: követelték, hogy vonják felelősségre Galileit felelőtlen kijelentései miatt! Egy fiatal pap prédikációjában Galileit hitetlennek és a katolikus egyház ellenségének nevezte, holott a tudós egész élete során vallásos emberként viselkedett.

Galilei az inkvizíció előtt

1615-ben az Inkvizíció Rómába rendelte. Követelték, hogy vonja vissza tanait!
Galilei kénytelen volt a vizsgálóbizottság előtt megtagadni a napközéppontú világképről alkotott nézeteit.
1618-ban, amikor rövid idő alatt három üstököst lehetett az égbolton látni, Galilei ismét a kopernikuszi rendszer helyességét hirdette. A pápa újból Rómába rendelte vizsgálatra, ahol bár nem ítélték el, kénytelen volt írásba adni, hogy soha többé nem fogja nyilvánosan hirdetni Kopernikusz elméletét. Ugyanakkor VIII. Orbán pápa felkérte Galileit, hogy a két világnézeti – a Föld- és Napközéppontú – rendszerről írjon egy értekezést. Ebben minden érvet és ellenérvet sorakoztasson fel.
Galilei hű maradt önmagához. A Dialógusban Kopernikusz elképzelései mellett tört lándzsát. Ezért ismét perbe fogták!
1633-ban a pápa elrendelte, hogy Galilei élete végéig egy Firenze melletti házban – őrizet alatt – legyen köteles élni. Látogatót csak különleges esetben fogadhatott. Családtagjaival csak cenzúrázott (ellenőrzött) módon levelezhetett! Valamennyi könyvét indexre tették, azaz betiltották. (Kopernikusz korszakalkotó munkája azonnal a megjelenését követően indexre került. A katolikus egyház több mint 300 év elteltével engedélyezte csak a híres mű szabad hozzáférését!)
A tárgyalás végén Galilei azt mormolta: "Eppur si muove!" – "És mégis mozog a Föld!"
Az eretnekként elítélt tudós tovább folytatta kutatásait. Időskori vaksága ellenére megírta a „Két új tudomány” című könyvét, amelyben a fizika területén tett legújabb felismeréseit tette közzé. Ez volt az a mű, amely Isaac Newton munkásságának alapköve lett.
Galileinek köszönhetjük, hogy megszülettek a klasszikus fizika alapvető mozgástörvényei.

EPILÓGUS (UTÓSZÓ)
Galilei – latin helyett – olasz nyelven írta műveit, ezáltal mindenki olvashatta azokat. Gondolatait közérthető, ismeretterjesztő módon fogalmazta meg. Elérte azt, hogy a tudományos eredmények iránt egyre nőtt az érdeklődés.
Állhatatosságát, emberi jellemét Bertolt Brecht, német drámaíró színdarabban örökítette meg. Németh László Galilei című négyfelvonásos drámája 1956-ban került színpadra. Ebből idézünk:
"Engem az a kérdés, hogy az ég forog-e a föld körül, ahogy szemünk látja s Ptolemaiosz rendszerbe foglalta, vagy épp fordítva, az ég áll s a föld forog - ahogy azt Kopernikusz, a lángeszű lengyel megsejtette, mióta mint pisai orvostanhallgató megismertem, állandóan mozgat."
XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy a vatikáni kertekben szobrot emelnek Galileo Galilei emlékére.
Az emlékmű közel lesz ahhoz a helyhez, ahol a tudósnak 1633-ban vissza kellett vonnia nézeteit.

2009 a csillagászat éve. Ha még többet szeretnél tudni a világmindenségről, a következő könyveket ajánljuk:
A csillagok, Otthonunk a világegyetem, A bolygók és az űrkutatás

Regisztrált klubtagjainknak meghirdetett játékunkon Anaksunamun nyert Bólyról. Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük el.

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum